Van új a nap alatt?

Alább egy fontos és figyelemre méltó írás néhány szemelvénye következik, kommentár nélkül:

“Orbánnak egy hete van visszavonulni. Az Európai Bizottság szerda délelőtti ülésén úgy döntött, hogy hagy egy kis időt a magyar kormánynak, hogy önként terelje vissza az országot a demokrácia felé. Ha Magyarország nem lép, akkor jövő héten kötelezettségszegési eljárás indul legalább három ügyben. Az ilyen eljárások önmagukban nem szokatlanok, de most különös súlyt ad nekik néhány körülmény. Ezek közül a legfeltűnőbb, hogy a biztosok szerdai állásfoglalásában a demokratikus játékszabályok betartására általában is figyelmeztetik Magyarországot. Ez szokatlan gesztus.  >Minden jogával élni fog a Bizottság, hogy a tagállamok elfogadják és tiszteletben tartsák az EU irányelveit. A jogállamiság, a demokratikus elvek, az alapjogok biztosítása a legkomolyabb eszközök a befektetők és a polgárok bizalmának megtartására.<

Tehát nem is olyan burkoltan az Európai Bizottság ma azt üzente Magyarországnak, hogy a demokrácia lebontása miatt áll anyagilag rosszul az ország. A biztosok január 17.-én térnek vissza arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e. (…)

A szerdai bizottsági sajtótájékoztatón egyértelmű volt: a Bizottság magabiztos, hogy jogilag alá tudja támasztani aggályait, de várnak még egy hetet, hátha a magyar kormány önként tesz lépéseket. > Nagyon reméljük, hogy Magyarország a magoldás útjára lép és nem lesz szükség hosszú és nehéz eljárások kezdeményezésére. Azt várjuk, hogy Magyarország tegyen gyors lépéseket, hogy orvosolni lehessen a kialakult helyzetet. Aggályaink nagyon megalapozottak, jelentősek < fogalmazott a Bizottság szóvivője jelezve, hogy nem azért vár a Bizottság még egy hetet, mert ne volna elég érv Magyarország ellen. (…) A bejelentés szerint felfüggeszthetik a kohéziós alapokból Magyarországnak járó kifizetéseket – az ezzel kapcsolatos további döntéseket az uniós jog szerint az Európai Tanácsnak kell meghoznia, a Bizottság javaslata alapján.”

Forrás: INDEX, Magyari Péter, 2012.01.11.

Ragály avagy A magyar beteg (134.)

A XVII. kerületi Szakrendelőben rendkívül szigorúan betartjuk és betartatjuk a Kormány, az Operatív Törzs és a Bajcsy Kórház járvány-ügyi utasításait és javaslatait. Ergo: munkahelyünk nagyságrendileg biztonságosabb, mint bármely, kerületünkben üzemelő multinacionális bevásárló központ.

Mindezek fényében (árnyékában?) akkor is uralnunk kell a helyzetet, ha Szakrendelőnkbe sürgős ellátás igényével igazolt koronavírusos páciens érkezik. (Mi ezen esetekben kiszolgáltatottak vagyunk, és azt a kérdést természetesen fel sem teszem – az ÁNTSz X.-XVII. kerületi intézményének sem -, hogy hasonló szituációban miként jár el a tőlünk 300 méterre lévő, területi ellátási kötelezettséggel felruházott, államilag finanszírozott Pesti úti profit-orientált magánintézmény…?)

Történt volt, hogy “sürgős” jeligével – urológiai ellátás végett – háziorvosaik f. év december 9.-én 2 (azaz kettő) pácienst küldtek intézményünkbe. (Nem, valami miatt nem a Pesti út 177.-be, hanem a Ferihegyi úti Szakrendelőbe)…ugyanis egyik páciens manifeszt COVID-pozitív, a másik egyértelműen koronavírus-gyanús eset. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindkét esetben, mindkét beteg háziorvosa – a szakma írott és íratlan szabályainak megfelelően – a páciensek helyzetéről, állapotáról a beküldést megelőzően telefonon tájékoztatott és kérte betegük soron kívüli ellátását.

Nagyszerűen felkészült asszisztensnőim engem is szkafanderbe kényszerítettek

és rajtuk múlt, hogy a betegek fogadását a megfelelő biztonsági előírások betartásával percek alatt elő tudtuk készíteni.

A páciensek – háziorvosaik előzetes vizsgálatának és jelzésének megfelelően – valóban sürgős ellátást igényeltek, az a szakma szabályai szerint megtörtént. Ezt követően átfogó és alapos fertőtlenítés következett (melyet az amúgy a hetekkel korábban előjegyzett, a folyosón várakozó betegeink sztoikus nyugalommal vettek tudomásul).

Itt és most nem marad más hátra, mint megköszönnöm munkatársaimnak (asszisztensnők, nővérek, adminisztrátorok, műszakiak, biztonságiak, takarítók) a lelkiismeretes és hihetetlenül precíz munkát és mindnyájunknak kitartást kívánnom!

Színház- és Filmművészeti Egyetem (?)

Bizonyára sokakat meglep majd a Szakács Árpád újságíró-szerkesztővel készült, a Pesti Srácok-ban megjelent interjú számos megállapítása. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy abban az utóbbi hetek legfontosabb, publicisztikai értékű beszélgetését olvashatjuk.

Jómagam családi hátterem sajátosságaiból adódóan pontosan tudom, hogy a SZFE-n mire „megy ki a játék”, hisz’ megtapasztaltam Édesanyám, Tanai Bella magyarországi sorsának méltatlan alakulását éppen úgy, mint azt, amikor nevelőapám, Bács Ferenc, a magyar nyelvterület talán legszebb orgánumú és magyarul legszebben beszélő férfi színésze beszédművészetet tanított (volna) a Színművészetin… de nem lévén „brancsbéli”, hetek alatt teremtettek körülötte elviselhetetlen légkört… ezt Ő néhány hónapig bírta.

Az természetesen szintén ide tartozna – és ezt a jelenleg megvezetett színművészetis hallgatók nem tudják – hogy évtizedekkel ezelőtt ugyanez a „SZFE”-társaság, egészen pontosan a „magyar” „kulturális élet” vezetői (v.ö.: Major Tamás, Gobbi Hilda és tettestársaik) miként bántak el több tucatnyi magyar művésszel, többek között Szeleczky Zitával, vagy Bara Margittal, minden idők legnagyszerűbb magyar színésznőivel…

A hivatkozott írást kérem, olvassák el figyelmesen: az utóbbi heteknek a „Színház- és Filmművészeti Egyetem”-mel kapcsolatos eseményeinek kristálytiszta összefoglalása.

Memento

Bőrgyógyászat avagy A magyar beteg (133.)

A XVII. kerületi járóbeteg-szakellátás tekintetében utóbbi napokban kialakult egy – némileg érthető – pánikhangulat: lábra kapott ugyanis a hír, miszerint “bezárjuk” a Péceli úton elhelyezkedő bőrgyógyászati részlegünket.

A hír nem igaz. Az viszont kétségtelen, hogy egyetlen bőrgyógyász szakorvosunk november közepén távozik. Megnyugtatásul: a Bajcsy-Zsilinszky Kórház menedzsmentje – alulírottal egyetemben – mindent megtesz annak érdekében, hogy – ha csökkentett óraszámban is – az ellátás a bőrgyógyászaton is folyamatos legyen. Korábban nálunk teljesített szakorvos kolléganő már jelentkezett szolgálatra, a szomszéd kerületek szakorvosi rendelőinek bőrgyógyászaival is tárgyalunk. Az viszont mindenképpen megjegyzendő, hogy hiányszakmák voltak, vannak és lesznek, az ellátás pedig attól teljesen független, hogy ki, hol és mennyi “TB-t fizet”.

És még valami: a dühös és felháborodott hangvételű leveleket megfogalmazók engedjék meg, hogy a tőlem elvárható visszafogottsággal és kellő tapintattal emlékeztessem Őket a megfellebbezhetetlen valóságra: egy kegyetlen világjárvány kellős közepén vagyunk!

Végül – de nem utolsó sorban – egy jó hír: jövő héten elkezdődik a bőrgyógyászati szakrendelő komplett belső felújítása.

dr. Fenke Ferenc

vezető főorvos

Lombzsákosztás Rákosmente 4. sz. egyéni választói körzetében

Tisztelettel tájékoztatom választói körzetemben (l.: a honlapon) állandó lakhellyel rendelkező állampolgárokat, hogy a már hagyományos ingyenes lombzsákosztás időpontja: 2020. október 12., 13.30, helyszíne a Polgármesteri Hivatal, földszint, ügyfélszolgálat.

Hangsúlyozni szeretném, hogy fenti alkalommal is kötelező a járványügyi helyzet megkövetelte óvintézkedések betartása. Elsősorban a tömbházak közös képviselőit várom, egyéni igényeket kizárólag nyomós indokok alapján, a címben meghatározottaknak megfelelően, lakcímkártyával igazoltan tudok teljesíteni. Szükség esetén a körzetemhez tartozó intézmények számára – mindeddig hasonlót kizárólag a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola terjesztett elő – a kért számú lombzsákot október 13. és 20. között személyesen elviszem.

Megjegyezném, hogy az évek óta meghirdetett, őszi gyakorlattá vált, ingyenes lombzsákosztás a XVII. kerületi Önkormányzatnak nem kötelező feladata, hanem komoly anyagi ráfordítást igényelő, önkéntes vállalása, melyet kérnénk ekként kezelni.

Üdítő a Kaszálón

Nagyjából egy hónappal ezelőtt láttam és írtam szépeket és jókat a választói körzetem északnyugati csücskében elhelyezkedő társasházak (Kaszáló 121 – 133 – 147) nagyszerű közösségéről, kertszépítő, építő munkájáról. Fenti területen egy újabb, figyelemre méltó terv megtekintését és megvalósítását támogatandó ma Dunai Mónika országgyűlési képviselőnk társaságában volt alkalmam bejárást tartani.

Megtudtuk, hogy a lakóközösség tagjai egy valamikor volt, eredeti céljára ma már nem használható játszótéri homokozó kör alakú területén készülnek térplasztikát felállítani, melynek makettjét képviselő asszonnyal közösen tekintettük meg:

El kell mondanom, hogy a terv, a környezetbe simuló alkotás tetszésünket elnyerte, azt támogatni fogom, egyúttal gratulálok a lakóközösség üdítő, agilis, konstruktív, környezetét szerető és ápoló munkájához!

Rákoskeresztúr, 2020. augusztus, járvány után…

“Az Élet él és élni akar” (Ady Endre)

Pesti út 160.

Horváth Tamás polgármester úrral

tekintettük meg a Pesti út 160. szám alatti társasház tetőszigetelésének részben önkormányzati (egyéni képviselői keretből finanszírozott) segítséggel, tavaly abszolvált végeredményét. Látogatásunk célja – a helyszíni szemlén túl – az volt, hogy a társasház közös képviselője által további fejlesztésekre buzdítsuk az ott lakókat, ugyanis minden ellenkező híresztelés dacára az épület világítás-korszerűsítéséhez is szándékunkban áll hozzájárulni. Tárgyalásunk nyomán az (informális) egyetértés megszületett, fentieknek megfelelően várom tehát a tömbházra vonatkoztatott, frissített árajánlatot.

Addig is: íme az épület tetején készített, nagyszerű panoráma-fotó, előtérben a megvizsgált szigetelés, háttérben a budai hegyek:

Előkertek a Kaszálón

A járvány lecsengésével egyidőben invitált a Kaszáló 137-147 sz. alatti társasház közössége nagyszerű, elmúlt években (is) szépségdíjas előkertjeik megtekintésére. A kérésnek – nem csak annak okán, hogy a kertek bizonyos százalékban önkormányzati segítséggel, egyéni képviselői keretből valósultak meg – igen szívesen tettem eleget. A látvány önmagáért beszél és az ott lakók kitartó, szépség iránti igényéről tanúskodó munkáját dicséri:

A közösség tagjai elmondták, hogy a koronavírus egészen váratlan “mellékhatása” volt, hogy családok, szomszédok, ismerősök és mindaddig ismeretlenek “jöttek össze” a járvány okozta “otthonmaradási” kényszer idején. Az alig látott lépcsőházi ismerőssel, a szembe-szomszéddal heteken át tettek-vettek együtt a kertben, építették-szépítették közös életterüket:

Számomra nem marad más, mint szívből üdvözölni a Kaszáló minden alkotó lakóját és gratulálni munkájukhoz. A járvány előbb-utóbb elmúlik, de a szeretet, a közösség ereje megmarad!