Tegnap, december 4.-én dél körül a megújult multinacionális áruház előtti járdán gyűjtöttük az aláírásokat:

Nagyjából 5-6 percenként érkezett egy-egy honfitársunk aláírásával támogatni Magyarország Kormányának a kényszerű betelepítés ellen indított keresetét… miközben percenként 5-6 migráns érkezik az Európai Unióba…

“A háború már zajlik. Az elhízott, tokás Európa, amely már régen elveszítette önmaga lényegét, most sem lát semmit. S mert nem lát semmit, hívja, kérleli, önként beereszti a háborút, akarja, szereti, dédelgeti és jognak, humanizmusnak, morális kötelességnek becézi. Európa elhagyta valahol, a futurisztikus, tudományos, boldog és egyenlő, politikailag korrekt jövő felé menetelés közben a kereszténységet, de most a háborút a kereszténység parancsára hivatkozva csalogatja kebelére. A világ pedig, amely nem A NYUGAT része, felrobbant, mert A NYUGAT évszázadokon át hordta alá a gyúanyagot. A repeszek pedig száguldanak Európa és  A NYUGAT felé.

Vannak, akik szerint ez a jogos büntetésünk. Mások szerint ez maga az áldás. Mert a cél az Európai Egyesült Államok megteremtése, hiszen őszerintük ez a válasz minden problémára. Az Európai Egyesült Államok útjában pedig a nemzetállam áll. Tehát a nemzetállamot le kell bontani. Lebontani pedig nehéz és fáradságos munka. El kell hozzá hordani a hiteket. A hagyományokat. A múltat. Normálissá kell hazudni minden abnormálist. Szét kell szakítani a megszokott társadalmi kapcsolatokat és a családokat. Meg kell kérdőjelezni mindent, ami megkérdőjelezhetetlen. Ki kell tudni mondani, hogy még a nemed sem az, aminek születtél. És persze el kell hagyni Istent. (…) Ezt mind-mind meg kellett tenni, hogy lebontsuk a nemzetállamot. S a nagy mű végső fázisa most következik: be kell még engedni Európába

sok millió migránst, hogy végképp eltüntessük a “haladás” útjában álló gyalázatost, az évezredek alatt megformált nemzetállamokat. (…)

Csak a háborút nem látjuk, még mindig nem. Pedig a háború zajlik és közeledik, feltartóztathatatlanul. (…) Határokhoz érkezik, ott áll, ordít, tüntet, sír, mórikálja és sajnáltatja magát, összevarrja a száját és emeli az öklét.

És így előbb-utóbb áthág, átfolyik mindenen. Jön. És ahogy közeledik, lassan lemászik a képről a lomha szörny, a polgárháború előérzete is. Mert polgárháború is lesz. (…) És lesznek, akiknek majd arra is lesz magyarázatuk, és akik majd akkor is azt fogják mondani, hogy mi szégyelljük magunkat. ŐKET kellene megfosztani minden hatalmuktól.

Hogy élhessünk békében, nyugalomban, ezeréves hagyományaink között. És eldönthessük, mint mindig, hogy kikkel akarjuk megosztani életünk színtereit. Mert ez az egyik legősibb jussunk. És most el akarják venni tőlünk ezt is azok, akik hozzák, hívják, csalogatják a háborút.

Ha hagyjuk, magunkra vessünk.”

(Bayer Zsolt, Magyar Hírlap)

A Ferihegyi úti Szakrendelő fejlesztésével kapcsolatos, dr Radnai Zoltán, a Bajcsy Kórház orvosigazgató-helyettese társaságában egy hete készült interjú a www.rakosmentetv.hu/videok oldalon tekinthető meg.

A Fő téren a Piccolino fúvószenekar

koncertjével elkezdődött a 2015. évi adventi vásár és műsorfolyam.

Mondhatnám, hogy ez itt a reklám helye, de minden jel arra mutat, hogy a hagyománnyá vált Fő téri adventi vásár mellett a hatalmas népszerűségnek örvendő műjégpálya idén is – némi képzavarral –  ”hab lesz a tortán”.

Képünk a mai – előkészületi – állapotot mutatja: az alább látható futurisztikus vezetékrendszer generálja majd – kedvező időjárás esetén már a 28-i hétvégén! – a párját ritkítóan nagyszerű jeget, melynek kipróbálására minden kedves korcsolyázni tudó – és csak most tanuló -, 4 és 94 év közötti rákosmenti honfitársamat igen erőteljesen kapacitálom:

Napirend utáni felszólalás Rákosmente Képviselő-testületének 2015. november 19.-i ülésén

(fotó: Horváth Tibor)

Tisztelt Képviselőtársak, Polgármester úr, Jegyző asszony, vendégeink!

A Csanádi György – Mihalik Kálmán szerzőpáros a Trianon utáni évben öntötte formába a ma Székely himnuszként ismert zeneművet. A szerzemény rövid idő alatt hatalmas ismertségre és népszerűségre tett szert; az idők folyamán a határon túli és a magyarországi magyarok második nemzeti himnuszává vált, ma már csaknem minden nagyobb – és kevésbé nagy – ünnepünk záróakkordjaként felcsendül.

Így történt ez idén október 23.-án is, a keresztúri Kegyeleti emlékparkban, amikor a koszorúzást követően közösen elénekeltük a Szózatot és a Székely himnuszt… bár utóbbit nem mindnyájan, ugyanis az első taktusok elhangzásakor egy kicsiny csoport – többek között a magát demokratikusnak nevező politikai formáció néhány képviselője -, mint kiket lódarázs csípett, tüntető sietséggel elhagyta az ünnepség helyszínét, ezzel példátlan módon megsértve nem csak székelyföldi testvérvárosunkból érkezett gyergyószentmiklósi delegációt, hanem az ünnepet és az összes egybegyűltet egyaránt.

Cselekedetük bizonyos értelemben nem volt meglepő, hisz’ emlékszünk arra, hogy említett társaság szellemi vezére, a rózsadombi sztárproletár 2004.-ben habzó szájjal agitált a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen, mint ahogy azt is tudjuk, hogy ez a csapat a külföldit csak akkor szereti, ha az nem magyar…

Etikettet tanítani felnőtt embereknek reménytelen, mint ahogy a gyerekszoba hiányát se kísérelném meg pótolni. Annak viszont ez a társaság végérvényesen tanúbizonyságát adta, hogy mire számíthatunk tőlük abban az esetben, ha a sors ronda fintora folytán valaha még egyszer a politikai hatalom közelébe kerülnének.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

(fotó: hirado.hu)

“Mindannyiunkat feldúlt az erőszak és a gyűlölet tomboló megnyilvánulása. A valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák és mint kiderült, terroristák is vannak a migránsok között, őket csak a pusztítani akarás vezérli. A kérdés rendezésének tétje az európai civilizáció és kultúra megmaradása. Immár nyilvánvaló, hogy a világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik, a kontinens biztonságát pedig olyan veszély fenyegeti, amely súlyosabb szinte minden eddigi erőnél.” (Dr. Vejkey Imre országgyűlési képviselő, KDNP)

Pici, törékeny, “kunfajta” magyar asszony nyitott ajtót a Ferihegyi út 98. szám alatt: Pákozdi Jánosné – Magdolna – 90 évesen mintha a Feszty-körképről lépett volna le…

A nagyszerű virágcsokor és az Orbán Viktor miniszterelnök szignálta emléklap átadását követően hosszan beszélgettem az ünnepelttel. Mint kiderült, kőbányai lány, varrónőként dolgozott, 20 évesen – a háború alatt – ment férjhez, két lányuk született, hites urától 67 évi házasság után, 2013-ban búcsúzott.

Kedves Magdolna! Isten éltesse! Mint ígértem, 2020.-ban, 95. születésnapján Riz Levente polgármester úrral közösen fogjuk felköszönteni!

Tegnap, a keresztúri régi és új piac közti közterületen a Fideszhez a KDNP is csatlakozván elképesztő érdeklődés által kísérve kezdtük aláírásgyűjtésünket az Európai Unió vezető (?) politikusai (?) által szorgalmazott kötelező betelepítési kvóta-rendszer ellen:

(fotó: Kubinyi Mirabella)

A szándékunkhoz csatlakozni óhajtók aláírásukkal hétköznap délutánonként 16 és 19 óra között a Pesti út 170 alatti Fidesz-irodában segíthetnek, szombaton 9-től 12.-ig újra a Piacon és/vagy a Fő téren találják standunkat. Kérjük és köszönjük a segítséget! Magyarország – és nem csak Magyarország – sorsa forog kockán!

A XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Egészséges Rákosmentéért díjat 2015.-ben

Fónai Lászlóné

fogászati röntgen-asszisztensnőnek ítélte.

(fotók:tizenhetedik.hu)