Éppen 18 éve, hogy a magyar választópolgárok – távolmaradásukkal – úgy döntöttek, hogy nem járulnak hozzá a külhoni magyarok kettős állampolgárságának felvételéhez.
A döntéshez hosszú út vezetett, melyről itt és most mindössze érintőlegesen tennék említést. Arról – természetesen – lehet vitát nyitni, hogy a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése a megfelelő időpontban, a megfelelő “szövegkörnyezetben” született-e, mint ahogy arról is, hogy a magyar néplélek “hajlíthatóságára” játszó, az Apró-villa szemlőhegyi sztárproletárjának vezetésével regnáló politikai baloldal nemzetellenes propagandája ott és akkor mi okból tudott győzni…?
Az viszont nehezen cáfolható, hogy egészen addig, amíg a jelenlegi “magyar” “ellenzéki” politikai “elit” – beleértve az Európai Parlamentben folyamatosan nemzetellenes tevékenységet folytató képviselőket – döntési pozícióban van (és lesz), a 2004. decemberi fiaskó – sőt: az újabb Trianon – bármikor bekövetkezhet!
“Őrzők, vigyázzatok a strázsán
Az élet él és élni akar
Nem azért adott annyi szépet
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek!”
Fentiek kapcsán jutott eszembe egyik, 2019. májusi bejegyzésem (“A magyar beteg 117.), melyhez érdemes visszalapozni…
dr Fenke Ferenc
Képviselő úr!
Szívemből szólt!
Üdvözlettel
Sz. László