Magyarország iszonyú nehéz helyzetben van. A szocialista-szabaddemokrata kormányzás nyolc évében a párnát is kilopták a fejünk alól. Nem lett volna szabad aludnunk. Mivel mindnyájunk számára nyilvánvaló, hogy nem csak minket, hanem egész Európát – helyenként még a miénknél is súlyosabb - válság sújtja, különösen visszataszító, hogy szakszervezeti vezetők és 38 – 40 éves nyugdíjas “rendvédelmisek” a megszorítások okozta elégedetlenség zászlóvivői. Kellő empátiával és visszafogottsággal megkérdezem: mi lenne, ha a tűzcsap-rongálás folytán a Körutat vízzel elárasztó tűzoltóknál nagyságrendekkel kevesebbet kereső nővérek, műtősfiúk és asszisztensnők saját munkaeszközeiket sűrű, tömött sorokban borogatnák az útra a Kossuth-téren?

Több, mint egy éve – amióta honlapomat indítottam – számos alkalommal figyelmeztettem, hogy ha nem vigyázunk, ”a magyar egészségügy rá fog borulni a 68%-os parlamenti többségre”. Az egészségügyben éhbérért dolgozók eddig még önmérsékletet tanúsítottak. Ezért – is - kikérem magamnak jöttment vöröscsillagos potrohos “szakszervezetisek” és “rendvédelmisek” követelőzését.