Jelen írásom – francia betűk hiánya okán részben hibásan írt – címe korábban előfordult, a jelenlegihez hasonló, valamikor megélt esemény érzetére utal.

EZZEL, a “már látott” élménnyel szembesültem, amikor korábbi, április 2.-án megejtett bejegyzésem közzétételét követően váratlanul sok pozitív visszajelzést kaptam… az iránt kezdtem el kutakodni emlékezetemben és a rendelkezésre álló irodalomban egyaránt, hogy írásom vajon milyen emlékek okán vetett szelet? Végül a Magyar Fórum c. hetilap segítségével sikerült kiderítenem, hogy a “déjà vu”-t Csurka Istvánnak a Kossuth Rádióban 1990-ben (!), elhangzott jegyzete generálta. A 22 éves csurkai jegyzet és néhány napja napvilágot látott beírásom közti “szinkron” nyilvánvaló. Világért sem óhajtanám “villámjegyzeteimet” és Csurka István zsenialitását összehasonlítani, de az eltelt fél emberöltő történéseinek “leképezése” – például a valamikori SzDSz és a mai Jobbik “világra segítésének” oka és okozata – írásaink nyomán egyértelműen tetten érhető. Mélyen lesújtó, hogy a magyar politikában és közéletben – a magyarság pusztulásra ítéltségében – 22 éve gyakorlatilag semmi nem változott. Íme Csurka 1990-ben született néhány gondolata:

“A magyar társadalomnak most már fel kell ébrednie! A gátlástalan érdekérvényesítés most a legnagyobb gátja annak, hogy eljussunk az áhított demokráciába. Amíg Magyarországon lehet nép-nemzeti gerincű magyarokat rágalmak özönével lehetetlenné tenni, amíg a megkülönböztetés alapelve a klikkhez, szektához tartozás, amíg ami népi, az eleve gyanús, amíg egy törpe kisebbség el tudja fogadtatni az egész társadalommal, hogy csak az ő igazsága az igazság, és minden, ami az ő körén kívülről jön, elvetendő, és amíg ez a magyarságnak mutatott – most radikálisan liberálisnak mondott – irányvonal ugyanazokból a marxista-lukácsista baloldali gyökerekből táplálkozik, mint a Kádár-Aczél korszakban, addig nincs kilátás arra, hogy a magyarság nagy népi tömegei jól érezzék magukat a saját hazájukban.

Ébresztő, magyarság! Megint félrevezetnek!”

(Nem tisztem itt és most plágium-vitába bonyolódni, ezért leszögezem, hogy bejegyzésem címéből nem véletlenül hiányoznak az idézőjelek, az általam felemlített Birodalom ugyanis valóságos és a valamikor filmre vitt George Lucas-félénél sokkal veszélyesebb… )

Ma lemondott hivataláról Schmitt Pál, Magyarország Köztársasági Elnöke. Lemondását a Magyar Országgyűlés elfogadta.

Annak, akit érdekel, bizonyára feltűnt, hogy – élénk aktuálpolitikai elemzéseim dacára – a Schmitt-üggyel annak kirobbanása óta nem foglalkoztam.

Tettem ezt azért, mert megítélésem szerint nem volt és nincs “Schmitt-ügy”, mint ahogy nem volt és nincs “kirobbanás”: az eseménysor ugyanis szervesen illeszkedik a Birodalom által Magyarország ellen indított, hónapok (?) óta tartó hadviselésbe. A jó hír az, hogy e hadviselés ma (még) nem légitámadásokkal, “csak” hitelminősítőkkel, (még) nem bérgyilkosságokkal, “csak” Daniel Cohn-Bendit felszólalásaival, (még) nem gazdasági blokáddal, “csak” Valutaalappal, (még) nem ivóvízmérgezéssel, “csak” Európa Tanáccsal, (még) nem tankokkal, “csak” bankokkal, (még) nem célzott likvidálásokkal, “csak” doktori disszertációk “leleplezésével” zajlik.

Rossz hírem pedig az, hogy ” a nagy vad” – a köztársasági elnök – “kilövését” követően nem, nem, Hazánk még nem lélegezhet fel, van ugyanis egy komoly erőt képviselő, agresszív csapat, mely életünkre tör: ők Kun Béla leszármazottai, ők azok – a népbiztosok szellemi örökösei – akiknek Magyarország már 100 évvel ezelőtt túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy uralkodhassanak rajta: 1920-ban feldaraboltatták tehát. Hazánk geopolitikailag minden kétséget kizáróan célország – “földet, folyót, legelni jót, hegy-völgyet benne lelsz” – első sorban azon “megtelt” régiók szemszögéből, ahol fogytán a termőföld és fogytán az ivóvíz. Erre utalt – mint kiderült, megbocsáthatatlan őszinteséggel – néhány hete a magyar miniszterelnök. A következményeket – már – ismerjük.

Schmitt Pál lemondását azzal indokolta, hogy – bár személye a nemzet egységét lenne hivatott megjeleníteni – “személyes ügye” a magyarságot megosztja. Államelnökünk e szavai csak részben tükrözik a valóságot: Hazánk jobb sorsra érdemes népét nem Schmitt Pál és az ő kisdoktorija, hanem egy 150 éve a kárpát-medencei magyarság érdekei ellen fáradhatatlanul dolgozó kisebbség osztja meg.

Magyarország, vigyázz!

Isten Önnel, Elnök úr!

…a Bujákhida utcában is…

A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint 2012. április 5.-én 8 óra és 16 óra között karbantartási munkálatok okán időszakos víznyomáscsökkenés és/vagy vízhiány várható a Ferihegyi úti lakóépületekben.

A tizenhetedik.hu engedélyével.

Várbíró Anita és Petrőczy Dániel képviselőtársaimmal (rákoskeresztúri 2. és 3., jómagam a 4. választói körzet képviselőjeként) úgy döntöttünk, hogy a Vigyázó Sándor Művelődési Ház egy tavaszi és egy őszi színházi előadásának látogatását – körzetünkben lakó gyermekek számára – egyéni képviselői keretünk terhére támogatjuk. A tavasszal sorra kerülő előadás április 15.-én vasárnap, beírásom címében említett, 100 éve napvilágot látott, ragyogó magyar előadók által aktualizált svéd mesejáték lesz. Ezúttal 75 keresztúri gyermek színházlátogatását tudjuk támogatni. A jegyeket április 2. és 6. között lehet igényelni, a részletek a Vigyázó Sándor Művelődési Ház honlapján olvashatók.

Az 1848-49-es szabadságharc hőseire és áldozataira emlékezvén a KDNP XVII. kerületi szervezetének nevében hajtottunk fejet: Csorba Béla elnök, Simai László és jómagam.

Ide kattintva megtekinthető.