Mielőtt a cím láttán lecsapná a számítógép fedelét, meg kell nyugtatnom a nyájas olvasót, hogy alábbiakban nem bőrgyógyászati esetismertetést lesz alkalma olvasni.

Mottó: A magyarok 52 %-a egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy amit vásárol, honnan származik és azzal sem, hogy lehetőleg magyar terméket vásároljon. (Magyar Demokrata, 2011. július 20.)

A papucs

Történt, hogy nejem – az idő vasfoga és a testedzés által megviselt mozgásszerveimet /W. Churchill: “No sport!”/ karban tartandó – egy ragyogó küllemű Scholl típusú papuccsal ajándékozott meg. Lévén általában irreálisan drága, eddig csak hírből ismertem a márkát. A dobozból a papucsot kivettem, forgattam, csodáltam, vizsgálgattam, felpróbáltam… újra és újra megnéztem – a dobozt is, kívül, belül – de csodák csodája: sehol, se a papucson, se a címkéjén, se a dobozon nem találtam a terméket előállító ország nevét… ettől ünneprontó módon szerfelett dühös lettem; az átverés gyanújának árnyéka vetült a méregdrága Scholl papucsra. Azzal a szándékkal, hogy a héten visszakocogok vele a vásárlás helyére, a papucsot visszacsomagoltam és eltettem.

Másnap este nejem a következő történettel fogad: reggel fogta a Scholl-papucsot, vissza-villamosozott Újpestre és a boltban épp szolgálatot teljesítő eladókat kellő udvariassággal megkérte, hogy ugyan mutassák már meg neki, hogy a termék vagy a csomagolás mely részén olvasható az azt előállító ország neve? “-Hát, olyan nincs!” – volt a meglepő válasz. “-Ma, amikor egy ikeás hurkapálcikán is fel van tüntetve, hogy ‘Made in EU’ vagy ‘Made in Mauritius’ , egy méregdrága papucsról nem derül ki, hogy hol gyártották?…” “- A gyártó nem köteles azt feltüntetni” – hangzott a válasz. Nosza, irány a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ahol – természetesen /?/ – szintén kudarc.

A történetet végighallgattam, majd laptopot ragadtam, bebillentyűztem a Scholl címszót és a Wikipédiát, ahonnan egy perc múlva megtudhattam, hogy ma már a Scholl minden termékét Kínában állítják elő. Ezért nem található tehát a világhírű “angol” cég termékein az előállító ország neve… 

A gomba

A minap akadt egy szabad délutánom (!), melyet – még munkahelyemen született ötlet alapján – a gyermekemmel történő “papíjjepülő”-gyártás szüneteiben rakott karfiol készítésével teszek majd hasznossá. Tekintve, hogy a Fenke-féle (amúgy világhírű) rakott karfiol tetejére Pékné típusú csiperkegombát, arra pedig nagyobb mennyiségű reszelt sajtot szoktam helyezni, ezeket beszerzendő betértem az “útba esik jövet-menet” multinacionális cég egyik egységébe. Nem leltem kedvenc magyar csiperkegombámat és – mivel nem óhajtottam a tervezett menüről lemondani – keresgéltem a polcokon és találtam is egy “Első osztályú párizsi gombafejek” feliratú és éppen megfelelő nagyságú konzervdobozt.  “- Na, ez jó lesz: a francia gomba világhírű” – mondom magamban, a kasszához haladok, fizetek, majd haza.

A rakott karfiol elkészítésének előkészületi fázisainak vége felé jártam, amikor előkerültek a párizsi gombafejek is. Előkapom olvasó-szemüvegemet, “ráfejlődök” a konzervdoboz hátoldalán lévő ”igenapróbetűs” feliratra és… “Made in China”… olvasom. Viszem a konzervdobozt, mint bűnjelet, a nappaliba, mutogatom feldúltan nejemnek a Kínában készült “Első osztályú párizsi gombát”… (Ő persze nem igazán érti megrökönyödésemet, hisz’ eltelt már néhány év azóta, hogy megállapítottam, hogy a francia labdarúgóválogatottat se Franciaországban gyártották…)

Amúgy az elmúlt választási ciklusban több, mint két éven keresztül Alexa György, a XVII. kerület akkori országgyűlési képviselője töltötte be az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának elnöki tisztét. Vajon, hallott-e a “tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma” c. törvénycikkelyről?