Testvérvárosunkból való hazautazásunk előtti nap lovrani városnézés, majd hajókirándulás következett.
Lovran az isztriai félsziget egyik legfestőibb kisvárosa. Évszázadok emlékét őrzi és óvárosa igazi történelmi gyöngyszem: nem ritka a 3 – 400 éves épület. Építészete a hegyvidéki szükség és a mediterrán szépség tündéri egyvelege – keskeny utcácskái, mint egy vérbeli Zeffirelli – film díszlete:

Ennek az udvarnak a bejárati boltíve őrzi még az építésének évére (1687) emlékeztető követ:

Alanyi blogíró Lovran főterén, rákoskeresztúri hölgykoszorúban:

Kis csapatunkat a lovrani Önkormányzat hajókirándulásra invitálta. Íme, a „naszád”:

Lovran felett a fenséges Monte Maggiore, valamikor mögötte húzódott a Monarchia déli határa…

Lovran a tenger felől:

Lovrantól északkeletre Abbázia partjai:

A hajó a hajóról:

Hulikné Novák Emese szerint mi vagyunk a „celebek Rákosmentéről”: