Fenti címet viselő, alább, dőlt betűvel közzé tett karcolatom 14 éve – 1999. őszén – a XVI. kerületi MIÉP “Ébresztő” című, ingyenesen terjesztett havilapjában jelent meg. Az írás ma is érvényes korrajz és egyben Babar Istvánnak, a magyar lovassport öt éve elhunyt kiválóságának állít emléket.

Az október végi bágyadt napsütésben poroszkálunk valahol Pécel határában barátommal, Istvánnal, aki sokadik hónapja, lelkesen tanít lovagolni. Ő 51 éves és valamikor Magyarország legjobb távlovaglóinak egyike volt és – bár a maga nemében egyedülálló tehetség – fiatal feleségével és pici gyermekével egy közeli tanyán – a szó szoros értelmében – tengetik életüket.

István – és két mokány arab lovunk – társaságában már második órája rójuk a kilométereket és – két vágta közt – beszélgetünk erről,  arról…az embernek a csodálatos őszi erdőt, a fel-felszökkenő őzeket, a tisztás felett köröző réti héját, a pompás, kopaszodó, bánatos tölgyeket igazán nehezére esik “magukra hagyni”.

Poroszkálunk és beszélgetünk. Szó esik gyermeknevelésről, a bográcsgulyás fortélyairól, a lovak viselt dolgairól egyaránt. Oldott hangulatunk akkor válik feszültté, amikor a politikára terelődik a szó. ” Nem politizálok!” – jelenti ki barátom ellentmondást nem tűrő hangon és percekig csak a lovak patáinak avart taposó hangja veri fel az erdő csendjét. Vasúti töltéshez, majd omladozó őrház romjaihoz érünk: ablakai betörve, az ajtórács felfeszítve; a jobb sorsra érdemes házikó, mint horrorfilm díszlete vonul el szemünk előtt. Pár méterrel odébb autóroncs: ülései szétszaggatva, egy aknatölcsérszerű mélyedés szélén éktelenkednek. “Még a szovjetek hagyták itt” – magyarázza István – “az aknatölcsért is”… A következő “mesterséges tisztáson” a “megélhetési bűnözés” három hektárnyi kordokumentuma: derékmagasságban kivágott juharfák és jegenyék csonkjainak százai. Talán ekkor veszítem el türelmemet és töröm fel a “hallgatás falát”.

- István! – kezdem (bevallom, kissé indulatos) “vádbeszédemet”: Te azt mondod, “nem politizálsz”…rendben, elfogadom… Helyesbítek: nem fogadom el! Szeretlek Titeket, ezért vitázok Veled. Itt élsz feleségeddel – most már pici gyermekeddel is – sokadik éve ezen a kis tanyán…a lótenyésztésben Te vagy az egyik legjobb Magyarországon, nálad senki nem oktat lovaglást jobban és nagyobb odaadással, kevesen tudnak Nálad többet a magyar huszárságról…és mégis nélkülöztök. EZ nem politika? Ocsmány, betemetetlen aknatölcsérek mellett vezetett utunk /az oroszok nyolc éve kimentek!/ – EZ nem politika? A természet – mindnyájunk környezete – fuldoklik a szeméttől, a pusztítástól – a fatolvajok barbár módon csaknem a szemünk láttára vágtak ki egy egész erdőt a falu határában…EZ nem politika? Múlt hónapban egy “vadőr” (a falu volt párttitkára) részegen lelőtte komondorodat (a rendőrségi eljárást bizonyítékok híján felfüggesztették) – EZ nem politika? Két hete “kisebbségi” bűnözők szomszédodtól harminc birkát loptak el…mi EZ, ha nem politika? Budai barátom gyermekének iskolája körül csak úgy rajzanak a pederaszták és kábítószerárusok…EZ nem politika?

Barátom! Mire fel, milyen címen, milyen felhatalmazás alapján zárkózol Te el mindezektől?!

…Elcsuklott a hangom. Tulajdonképpen nem akartam bántani szeretett barátomat… Lovaink egykedvűen baktattak tovább, de a földútról hirtelen le kellett térnünk: négy terepjáró közeledett nagy sebességgel, tele harsány, fele fehér, fele fekete IFOR-katonával…

Hangverseny 2013. október 20.-án vasárnap 15 órakor a kismartoni Esterházy-kastély

Haydn termében, melyen három budapesti kerület (Kőbánya, Pestszentlőrinc, Rákosmente) zeneiskolás növendékei lépnek fel! Kerületünket a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola tanulói képviselik.

Jegyeket elővételben a Polgármesteri Hivatal 213-as szobájában és a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola irodájában lehet vásárolni 3000 Ft-os áron.

A szervezők a hangversenyen minden érdeklődőt szeretettel látnak.

2013. október 7.-én, fogadóórámon, 14 és 15 óra között, a Polgármesteri Hivatal 303. szobájában többek között egyéni képviselői keretemből finanszírozott, a lakosság számára ingyenes, az FKFV Zrt. által is elfogadott, növényi, zöld hulladék/nyesedék gyűjtésére alkalmas lombzsákokat osztunk. A kedvezményezettek kizárólag egyéni választói körzetemben állandó lakhellyel rendelkező, azt lakcímkártyával igazolni tudó lakosok és közös képviselők, valamint az ugyanott elhelyezkedő bölcsődék, óvodák és iskolák erre felhatalmazott gondnokai és/vagy képviselői. Tévedések elkerülése végett a 4. számú választói körzet térképe honlapomon fellelhető és tanulmányozható.

A XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia egyik legérdekesebb és – számomra – legtöbb gondolatot ébresztő előadását “Az vagy, amit megeszel…” címmel dr. Barna Lajosné dietetikus az agressziót okozó ételekről és az energia-italokról tartotta.

Az előadó felvezető gondolatként arra utalt, hogy – némileg sarkítva – az emberiség 2/3-a éhezik, 1/3-a pedig elhízott…”középút” lassan már nincs is. A táplálék óriási (hozzáteszem: a fegyver- és a gyógyszeripart követően ma már talán a harmadik legjövedelmezőbb) üzletág.

Dr. Barna Lajosné elmondta azt is, hogy a helyes táplálkozásra történő nevelést már a csecsemőkorban el kell kezdeni… és gyakorta már ott és akkor el lehet rontani. Rámutatott az “energiaitalok” rendszeres fogyasztásának következményeire is, melyek taurin és koffein-tartalmuk okán a fiatal szervezetre rendkívül káros hatást gyakorolhatnak.

( Kérdésem: fentiek mi okból nincsenek tiltólistán?)

Az előadó szívemből szólt, amikor azt ecsetelte, hogy – a műanyagok helyett – a folyadékok fogyasztását az ásványvizekre és az otthon főzött teákra kell “fókuszálni”…minden egyéb kockázatos és káros lehet. (Hozzáteszem: jómagam a szénsavas ásványvizeket preferálom, u.i. a túlnyomás – mentes ásványvizekben jóval gyorsabban képesek szaporodni a baktériumok.) Megjegyzendő, hogy az ásványvizeket -. és teákat is – két-három havonta érdemes “variálni”, azaz más összetételűre cserélni…

A műanyagokat fogyasztó fiatalok, a reklámok által a józan gondolkodástól megfosztott tizenévesek megfelelő tájékoztatása kulcsszerepet játszik. Nemzeti érdek.

…Ligeten, szeptember 28.-án, ragyogó napsütésben…volt ott minden, mi szemnek s vázizomzatnak ingere:

Lehetett focizni, lovagolni, gokartozni, tollaslabdázni, kosárlabdázni, voltak barantások, tornászok, bokszolók, karatésok, vívók és cselgáncsozók és bármelyik sportot ki lehetett próbálni…

…majd – hab a tortán – délután kettőtől teltházas “Pinokkió” a Gózon Gyula Kamaraszínházban…soha eseménydúsabb rákosligeti szombatot…

Gratulálunk a szervezőknek!

Tegnap, 2013. szeptember 25.-én már délután fél hatkor elképesztően nagy tömeg gyülekezett a rezsicsökkentés védelmében Rákosmentén meghirdetett lakossági fórumra. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház vezetését dicséri: az eredetileg a Fórum terembe tervezett előadás hallgatóságát a percek alatt megnyitott és hangosítás, világosítás szempontjából kifogástalanul felkészített színházterembe villámgyorsan átterelték…

Dunai Mónika, a Fidesz területileg illetékes választmányi elnöke, majd Riz Levente polgármester, végül Szatmáry Kristóf államtitkár tartott igen érdekes előadást.

(fotó: tizenhetedik.hu)

A rezsicsökkentést támogató lakossági fórum 2013. szeptember 25.-én 18 órától a Vigyázó Sándor Művelődési Házban!
Vendég-előadó: Szatmáry Kristóf államtitkár.
Kérjük, jöjjön el Ön is!

Fenti kép (egyik) kedvenc munkahelyem – és választói körzetem -, a Ferihegyi úti Szakorvosi rendelőintézet parkolójában készült, ahol ezúttal nem mentőgépkocsik, nem az egészségügyi személyzet gépjárművei, nem is ellátásuk közepette itt parkoló betegek és/vagy “bevásárlóturisták” autói, hanem a Rákoskeresztúron zajló autómentes nap helyszíneinek egyike: ugrálóvár és csúszda látható, sok-sok látogatóval.

Az idei alkalommal a korábbiaknál hatványozottan több műsort lehet megtekinteni, kulturális és rekreációs események tucatjai zajlanak. Már Kovácsovics Fruzsina és a gyermekek délelőtti műsorát is több százan tekintették meg, a Beatrice esti zárókoncertjére a szervezők – kiknek ezúton gratulálok – több, mint ezer embert várnak.

“…ha megdobnak kővel…”

2012. november 23.-tól 2013. március 8.-ig heti rendszerességgel összesen 16 alkalommal osztottunk meleg ételt a rászorulóknak. Az ételosztás jelentős részét (600.000 ft) képviselői keretből, a többit egyházak és iskolák támogatásából finanszíroztuk. Egy főzés költsége 50.000 ft volt, mely tartalmazta a nyersanyagokat, szállítást és a járulékos költségeket (pl.: műanyag edények).

Mindez budapesti viszonylatban egyedülálló kezdeményezés volt, ugyanis a 23 kerületből csak mi támogattuk ily módon télen a hajléktalanokat. Az ételosztások jegyrendszerben működtek; segítségül felkértük a Vöröskeresztet, a Remény Alapítványt és a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Irodáját.

Minden ételosztásra kb. 200 adag készült, összesen 2600 fő részére tálaltunk ételt és 7500 szelet kenyeret kentünk meg zsírral…( jómagam több, mint 100 tál ételt adagoltam és legalább 150 darab hagymás zsíroskenyeret készítettem).

Összesen közel másfél tonna (!) nyersanyagot (húst, hagymát, zöldséget, burgonyát, zsírt, babot, lencsét, tésztafélét, illetve kenyeret) használtunk fel. A ételosztásban fő szerepet játszottak a Rákosmenti Adományház aktivistái. Az Adományház, amely az Önkormányzat egyik ingatlanában működik, egész évben élelmiszerrel, ruhával, cipővel, takarókkal látja el a rászorulókat és a hajléktalanokat és ez a több, mint három éve működő kezdeményezés szintén egyedülálló Budapesten.

Mindezek után két hete, szerdán délelőtt megérkezik a Polgármesteri Hivatal elé másfél tucatnyi hajléktalan…nem, nem azért, hogy köszönetet mondjon akár Szabó Katinak, akár az Adományháznak, hanem azért, hogy jogaiért tüntessen, ugyanis Rákosmente gonosz Hivatala – mint mondták – lakást nem ad nekik, de rendeletileg óhajtja megfosztani Őket a közterületeinken szabadon történő élés jogától!

A demonstráció kellő nyilvánosságot is kap: én még nem tudtam róla, de az egyik – nem feltétlenül magyarpárti – kereskedelmi TV már a helyszínen volt. A készült felvételek tanúsága szerint a “tüntetésen” egyetlen olyan személy sem volt felfedezhető, akinek télen ételt osztottunk…, volt viszont náluk “okostelefon” bőven…

Nem tudom, kik kommendálták a Polgármesteri Hivatal elé tüntetni ezeket a szerencsétlen embereket… A hajléktalanság szörnyű állapot és Rákosmente kellő súllyal vesz részt ezen állapot kezelésében.

Itt és most szögezzünk le viszont néhány dolgot:

1. Nem helyénvaló szerencsétlenül járt emberek nyomorult helyzetével visszaélve azt politikai kampánycélokra felhasználni

2. A közterületen való randalírozás és a közszeméremsértés nem tartozik az alapvető emberi- és szabadságjogok közé.

3. A hajléktalanokat továbbra is – erőnk szerint – segíteni fogjuk.

(képviselő-testületi ülésen frakciótársammal, a hajléktalanoknak és más rászorulóknak történő téli ételkészítés és -osztás fáradhatatlan “humán erőforrásával”, Szabó Tibornéval – fotó: Horváth Tibor)