Abban a reményben, hogy ezúttal okos-telefonnal is ellátott  ismeretlen hajléktalanok jótéteményünk nyomán nem vonulnak ismét jogaikért tüntetni a Polgármesteri Hivatal elé, november 8.-án, pénteken elkezdtük – lassan hagyománnyá váló – ételosztásunkat.

Előbb Dunai Mónika, a Képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője Riz Levente polgármester társaságában ragadta meg a tálat és adagolta a lencsével “bolondított”, kellő sűrűségű gulyáslevest a rászorulóknak

majd alanyi blogíró vette át a stafétabotot – azaz a kanalat. Íme, frakcióvezető-társammal akcióban:

(fotó: tizenhetedik.hu)

A káprázatos étel kivitelezése – mint már oly sokszor – KDNP-frakciótársam, a téli ételosztás első számú humán-erőforrása, Szabó Tiborné érdeme.

Riz Levente Polgármester úr és a sajtó társaságában, helyi “idegenvezetők” segítségével jártuk be tegnap a “Szociális célú városrehabilitáció” városközpontban lévő helyszíneit.

(fotó: Váradi Eszter)

A “Társasházi előkert program” keretében a lakóközösségek a számukra biztosított központi pénzösszeget – összesen 11,2 millió forintot – saját lakókörnyezetük, előkertjeik csinosítására, tereprendezésre, műtrágyázásra, parkosításra, új növények telepítésére fordíthatták. Amint azt Polgármester úr megjegyezte, központi és/vagy uniós forrás jövő évben már nem áll rendelkezésre, de a “projekt” annyira jól sikerült, hogy megpróbálunk majd erre a célra önkormányzati pénzt “kigazdálkodni”.

Alábbi felvétel(em) a Pesti út 122. előtt készült: a szépen rendben tartott kert szemet, a kép jobb felső sarkában látható -, a madarak számára kihelyezett “apró figyelmesség” pedig lelket gyönyörködtető:

Alábbi alkotást ismeretlen szerző – néhány órája – választói körzetem kellős közepén működő jegyárusító stand utcára néző üvegfelületén helyezte el:

A “graffiti” stilisztikája az alkotó tudat- és kedélymódosító szerek által történt befolyásoltságának alapos gyanúját veti fel: a felirattal elérendő cél és az ahhoz rendelt küldetés éppen úgy nem világos, mint az üvegfelületre hevenyészve odavetett – igencsak nehezen értelmezhető – politikai eklekticizmus. Kérem, jelentkezzen, aki rendelkezik a felirat megfejtéséhez szükséges információval. Addig is – fentiek alapján – jómagam egyetlen dologra következtetek: a választási kampány elkezdődött.

Lomtalanítás Rákosmentén

2013. november 5. és 18. között lesz lomtalanítás Rákosmentén. A rend és tisztaság megőrzése érdekében térkép segíti a lakosokat, amely pontosan jelzi, hogy a kerület egyes részein mikor lehet a ház elé kikészíteni a lomot. Az előző évekhez hasonlóan idén is 9 körzetre van felosztva a kerület. (Térkép ITT)

A közterületre nem lehet kikészíteni pl. háztartási hulladékot, építési törmeléket, veszélyes hulladékot. A lomtalanítást végző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) mind a 9 körzetben létrehoz egy-egy gyűjtőpontot, ahová a kipakolást követő napon – tehát az elszállítás napján – a veszélyes hulladék odavihető. A gyűjtőpontok listáját táblázatba foglalták. Veszélyes hulladéknak minősülnek a vegyszerek, a száraz elemek, a gumiabroncsok, a festékek és az akkumulátor. (Gyűjtőpontok listája mellékelve)

A lom kizárólag a ház elé pakolható ki, s kizárólag a kikészítésre kijelölt napon. Aki ettől eltérően cselekszik, az köztisztasági szabálysértést követ el, és Rákosmente Önkormányzatának a „Közösségi együttélés alapvető szabályairól” szóló rendelete szerint pénzbírsággal sújtható. A kiszabott pénzbírság akár a 150.000.- forintot is elérheti! Aki veszélyes hulladékot nem a gyűjtőpontokon adja át az FKF munkatársainak, hanem kihelyezi közterületen, annak a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt kell felelnie, mely akár öt év börtönnel is sújtható!

Az ún. „lomizás” is tilalmas magatartás. A hulladékról szóló törvény szerint a lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi. Aki azt onnan eltulajdonítja, az lopást követ el, ezért felelősségre vonható. Rákosmente Önkormányzatának a „Közösségi együttélés alapvető szabályairól” szóló rendelete már a lomok közötti válogatást és a kikészített hulladék birtokba vételét is jogellenesnek minősíti, s aki ennek ellenére tesz, az pénzbírsággal sújtható. Tilos továbbá a lomtalanítás idején a közterületeken életvitelszerűen tartózkodni, tehát hatósági fellépésre számíthatnak azok is, akik „elfoglalnak” egyes közterületeket abban a reményben, hogy a környék lomjaihoz ily módon könnyebben juthatnak hozzá.

Rákosmente Közterület-felügyelete a kerületi rendőrséggel és a polgárőrséggel együttműködve fogja biztosítani a lomtalanítás rendjét. A leginkább problémás helyszíneket folyamatosan megfigyelik, ilyen például a Pesti út és a Kékliliom utca sarok, vagy a Péceli út és a Pöröly utca által határolt terület. Rendkívül szigorú intézkedéseket hajtanak végre és súlyos pénzbírságokat szabnak ki a hatóságok a fent felsorolt jogellenes cselekményeket elkövetőkkel szemben.

Bővebb információ az FKF honlapján olvasható a lomtalanításról:

http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/szolg/Lakossag/Hulladek/Lomtalanit/lomtalanit_eves

Ma délben Németh Lászlóné miniszter asszony és Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő társaságában adtuk át Rákosmente városközpontjának 6, tízemeletes, felújított épületét.

(fotó: Váradi Eszter)

A beruházás értéke 530 millió forint, kétharmada sikeres uniós pályázat révén landolt Rákosmentén.

Alábbi fotó miniszter asszony, polgármester úr, Dunai Mónika választmányi elnök és Petrőczy Dániel önkormányzati képviselő társaságában az átadást követő percekben, a publikum soraiban készült:

(tizenhetedik.hu)

Ma délelőtt a Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban 56-os hőseinkre emlékeztünk:

(fotó: tizenhetedik.hu)

Ma délelőtt a Vigyázó Sándor Művelődési Házban a pécsi Bóbita Bábszínház tartott telt házas Hamupipőke-előadást. A gyermekeknek szóló bábjátékot a Városközpont három önkormányzati képviselője: Várbíró Anita, Petrőczy Dániel és jómagam támogattuk. Alábbi felvétel az előadás kezdése előtti percekben készült:

(fotó: tizenhetedik.hu)

Ma, a Polgármesteri Hivatalban Riz Levente Polgármester úr – önkormányzati képviselők jelenlétében – a XVII. kerületben szolgáló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó 26 rendőrnek adott át emléklapot. A dicsérettel járó, összesen bruttó 2,65 millió forintos pénzjutalom kisebb része a központi költségvetésből, többségében az egyéni választói körzetek képviselőinek keretéből “jött össze”.

Becsüljük, tiszteljük, elismerjük és amennyiben lehetőségünk adódik, a jövőben is támogatjuk  a rendőrség Rákosmente érdekében kifejtett munkáját. (Fotó: Kili Tamás)

Fenti címet viselő, alább, dőlt betűvel közzé tett karcolatom 14 éve – 1999. őszén – a XVI. kerületi MIÉP “Ébresztő” című, ingyenesen terjesztett havilapjában jelent meg. Az írás ma is érvényes korrajz és egyben Babar Istvánnak, a magyar lovassport öt éve elhunyt kiválóságának állít emléket.

Az október végi bágyadt napsütésben poroszkálunk valahol Pécel határában barátommal, Istvánnal, aki sokadik hónapja, lelkesen tanít lovagolni. Ő 51 éves és valamikor Magyarország legjobb távlovaglóinak egyike volt és – bár a maga nemében egyedülálló tehetség – fiatal feleségével és pici gyermekével egy közeli tanyán – a szó szoros értelmében – tengetik életüket.

István – és két mokány arab lovunk – társaságában már második órája rójuk a kilométereket és – két vágta közt – beszélgetünk erről,  arról…az embernek a csodálatos őszi erdőt, a fel-felszökkenő őzeket, a tisztás felett köröző réti héját, a pompás, kopaszodó, bánatos tölgyeket igazán nehezére esik “magukra hagyni”.

Poroszkálunk és beszélgetünk. Szó esik gyermeknevelésről, a bográcsgulyás fortélyairól, a lovak viselt dolgairól egyaránt. Oldott hangulatunk akkor válik feszültté, amikor a politikára terelődik a szó. ” Nem politizálok!” – jelenti ki barátom ellentmondást nem tűrő hangon és percekig csak a lovak patáinak avart taposó hangja veri fel az erdő csendjét. Vasúti töltéshez, majd omladozó őrház romjaihoz érünk: ablakai betörve, az ajtórács felfeszítve; a jobb sorsra érdemes házikó, mint horrorfilm díszlete vonul el szemünk előtt. Pár méterrel odébb autóroncs: ülései szétszaggatva, egy aknatölcsérszerű mélyedés szélén éktelenkednek. “Még a szovjetek hagyták itt” – magyarázza István – “az aknatölcsért is”… A következő “mesterséges tisztáson” a “megélhetési bűnözés” három hektárnyi kordokumentuma: derékmagasságban kivágott juharfák és jegenyék csonkjainak százai. Talán ekkor veszítem el türelmemet és töröm fel a “hallgatás falát”.

- István! – kezdem (bevallom, kissé indulatos) “vádbeszédemet”: Te azt mondod, “nem politizálsz”…rendben, elfogadom… Helyesbítek: nem fogadom el! Szeretlek Titeket, ezért vitázok Veled. Itt élsz feleségeddel – most már pici gyermekeddel is – sokadik éve ezen a kis tanyán…a lótenyésztésben Te vagy az egyik legjobb Magyarországon, nálad senki nem oktat lovaglást jobban és nagyobb odaadással, kevesen tudnak Nálad többet a magyar huszárságról…és mégis nélkülöztök. EZ nem politika? Ocsmány, betemetetlen aknatölcsérek mellett vezetett utunk /az oroszok nyolc éve kimentek!/ – EZ nem politika? A természet – mindnyájunk környezete – fuldoklik a szeméttől, a pusztítástól – a fatolvajok barbár módon csaknem a szemünk láttára vágtak ki egy egész erdőt a falu határában…EZ nem politika? Múlt hónapban egy “vadőr” (a falu volt párttitkára) részegen lelőtte komondorodat (a rendőrségi eljárást bizonyítékok híján felfüggesztették) – EZ nem politika? Két hete “kisebbségi” bűnözők szomszédodtól harminc birkát loptak el…mi EZ, ha nem politika? Budai barátom gyermekének iskolája körül csak úgy rajzanak a pederaszták és kábítószerárusok…EZ nem politika?

Barátom! Mire fel, milyen címen, milyen felhatalmazás alapján zárkózol Te el mindezektől?!

…Elcsuklott a hangom. Tulajdonképpen nem akartam bántani szeretett barátomat… Lovaink egykedvűen baktattak tovább, de a földútról hirtelen le kellett térnünk: négy terepjáró közeledett nagy sebességgel, tele harsány, fele fehér, fele fekete IFOR-katonával…