Tisztelt Rákosmentiek! Kedves Keresztúriak!

Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy 2019. október 13.-án a Városközpont és környéke több, mint 5000 választó korú honfitársának jelentős része méltányolta mindazt, amit az utóbbi két önkormányzati ciklusban letettem a kerületrész asztalára és megbíz a folytatással.

Köszönet érte a rám szavazóknak, munkatársaimnak, segítőimnek egyaránt. 2010 óta a 4. számú választói körzetben nagyszerű dolgokat realizáltunk és Önök, az itt lakók segítségével további fejlesztéseket tervezek: többek között előkertek, szervizutak, parkok rehabilitációja, tömbházak fűtéskorszerűsítése tartozik a jövendő feladatai közé. Bár a Szakorvosi Rendelőintézet felújítása és struktúra-váltása (még mindig) állami feladat, abban az Önkormányzat segíteni tud és változatlanul szándékunkban áll a segítségnyújtás. A következő öt év feladatainak megoldására készen állok és kérem Önöket, hogy – úgy, ahogy eddig tették – segítsenek abban, hogy a Városközpont – a lakótömbök közepette is – igazi kertváros legyen!

Rajtam nem múlik…szavaztam a folytatásra…

Szeptember elején történt kampány-kiruccanásunk összefoglalója Gy. Németh Erzsébet avagy A magyar beteg (120.) c. bejegyzésemben olvasható (l. ott). Átmenetileg úgy tűnt, hogy a XVII. kerületi össz-ellenzéki polgármester-jelölt a Ferihegyi úti Szakrendelő felújítási terveinek ismertetése kapcsán megértette, hogy mit mondok. Nem így történt, jelölt asszony – mint kiderült – nem értette meg. Ugyanakkor, ugyanott, K. Gergely főpolgármester-aspiráns és a területileg illetékes ellenzéki egyéni képviselőjelöltek társaságában megbeszéltük – és erről informális megállapodás született -, hogy a kampány során nem nyúlunk egymás pocskondiázásának eszközéhez, tehát a “gentlemen’s agreement” elvéhez tartjuk magunkat. Mindez működött is – egészen a tegnapi napig. Ekkor ugyanis az ellenünk egyesült ellenzék előre megfontolt szándékkal, mindenkire (többek között tragikusan fiatalon elhunyt polgármesterünk emlékére) való tekintet nélkül, különös kegyetlenséggel szórta tele a kerületi postaládákat egy 8 (azaz nyolc) oldalas, időszaki kiadványnak titulált, műfaját tekintve a politikai publicisztika legsötétebb korszakait idéző “újsággal”…és ez volt az a momentum, amikor az egyesült ellenzék – felrúgván megegyezést, etikát és a “noblesse oblige” számomra mindeddig kötelező, általuk félresöpört gyakorlatát – felszabadított a visszafogottság ígérete alól.

Tehát: íme az időszaki kiadvány fedőlapja:

melyen egymáshoz szokatlan közelségben (nyilván, nem mernek egymástól távol állni) K. Gergely és Gy. Németh jelöltek láthatók, felettük a sokat mondó “VEGYÜK VISSZA BUDAPESTET” felirat. Az “újság” fellapozásához minimum nagykorú és/vagy rendőrségi felügyelet ajánlott, ugyanis amint kinyitjuk és beleolvasunk, mint görényodúból a bűz áramlik belőle a közéleti horror és a politikai pornográfia ahhoz hasonló elegye, amilyen maga a Momentum-DK- MSzP – Párbeszéd – LMP koalíció (nota bene: hová lett a címlapról a Jobbik?). Első rettenetünkből felocsúdván, majd belelapozván a kiadvány belsejébe találunk egy K. Gergellyel készült, abszolút elfogulatlan/objektív/haladó interjút, melynek keretében a nagy Ő megnyugtat afelől, hogy “…visszaadunk abból, amit a Fidesz helytartói elvettek a budapestiektől”…mármint Ők, a horror-koalíció visszaadnak nekem abból, amit én elvettem tőlük… Kellő visszafogottságot tanúsítva lássuk be: az ígéret gyakorlati és elméleti tartalma egyaránt sajátos…mint ahogy az is, amit K. Gergely, mint a városrendezés, az egészségügy és az ezotéria felkent professzora ekként nyilvánít ki: “…amíg nincs minden kerületben CT, addig az én városomban új stadion nem épül…” Iménti passzusnál kéretik nem elképedni “az én városom” kifejezésnél, ugyanis ennél sokkal izgalmasabb az a leplezetlen tájékozatlanság, ami egy CT (és egyéb egészségügyi objektum, eszköz és/vagy létesítmény) telepítésének területi szervezési, költséghatékonysági és működtetési feltételeit illeti. K. Gergely ismételt orbitális blöffjének lehettünk tehát elszenvedői. De: ne ragadjunk le e nagyszerű ember lódításainak tömkelegénél, hisz’ következik a kiadvány – talán még mulatságosabb – Gy. Németh E. interjúval súlyosbított oldala. Jelöltünk ezen a két hasábon hosszasan és megnyerő módon taglalja saját hasonlíthatatlan erényeit és reprodukálhatatlan ígéreteit. Elérkeztünk viszont a kiadvány “punctum saliens”-nek minősülő, szürke-fehér-vörös betűkkel ellátott, minden szempontból figyelemre méltó bejegyzéséhez. Az a tény, hogy annak szerzőjét fel nem tüntető írás közvetlenül Gy. Németh fotója alatt található, joggal engedi a feltételezést, miszerint a polgármester-jelölt műve, amennyiben pedig nem az, kizárólag az Ő jóváhagyásával jelenhetett meg. Az írás címe:”DILETTÁNS ALPOLGÁRMESTER AZ ÚJ FIDESZES JELÖLT”.

Namármost: azon túl, hogy fenti cím bizonyos értelemben kimeríti a becsületsértés tényállását, különösebb levéltári kutakodást mellőzve megállapítható, hogy a mű önmagában egy végtelenített hazugságáradat. Ami pedig igazán megfogott, az az ismételten magával ragadó, sistergő provincializmus és mélységes tudatlanság, mellyel Gy. Németh – minek utána több alkalommal elmagyaráztam Neki, hogy a XVII. kerületi Szakrendelő NEM AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONA  és azt NEM IS AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDTETI, ergo a felújítás késlekedéséért sem okolható  – szóvá teszi, hogy “nagyon ráférne a felújítás és a bővítés (…) amelynek vezetője egyébként fideszes önkormányzati képviselő.” Ezúttal tekintsünk el attól az apró és elhanyagolható részletkérdéstől – melyről, mint kiderült, sikertelenül igyekeztem jelölt asszonyt korábban felvilágosítani – miszerint nem fideszes, hanem KDNP-s alelnök/képviselő/frakcióvezető vagyok.

Záró szösszenetként viszont foglalkoznunk szükséges az ellenzéki bagázs által felvezetett és Gy. Németh által írt és/vagy jóváhagyott “Dilettáns alpolgármester…” iniciáléval ellátott böffenettel:

Tisztelt polgármester-jelölt asszony!  Belátom, hogy nem feltétlenül kellemes, sőt, embert próbáló feladat, de amennyiben DK-s, momentumos, meg ki tudja milyenes jelöltként valódi, autentikus, echte, tőről metszett dilettánst szeretne látni, kérem, nézzen a tükörbe.

Tisztelt Polgármester úr! Kedves Levente! Soha nem fogunk elfeledni! Ígérem, hogy munkádat folytatni fogjuk!

Jómagam 2014. májusa óta vagyok a XVII. kerületi Szakorvosi Rendelőintézet vezetője. Kinevezésemet követően, a XVII. kerületi Önkormányzat finanszírozásában, mintegy 160 millió forint értékben valósult meg a Ferihegyi úti rendelő energetikai rekonstrukciója (homlokzatszigetelés, komplett nyílászárócsere, tetőszigetelés). Az Önkormányzat – bár nem a Rendelő tulajdonosa és nem a Rendelő üzemeltetője – Riz Levente polgármester vezetésével, a kerületben lakók érdekeit messzemenően szem előtt tartva, annak komplett rehabilitációjának terveztetése végett újabb 100 millió forintot szavazott meg. Ezen összeg segítségével, a Bajcsy Kórház és Rákosmente Önkormányzata együttműködésével jelenleg is zajlanak a Rendelő rekonstrukciójával és struktúraváltásával kapcsolatos tárgyalások. Az Önkormányzat részéről a Bajcsy Kórház kezelésében lévő XVII. kerületi Szakrendelő  számára utalt forrás tehát jelenleg több, mint negyed milliárd forint.

2019. szeptember 7.-én a rákoskeresztúri régi piac északi oldalán Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselőkkel Horváth Tamás alpolgármester és Dunai Mónika országgyűlési képviselő társaságában kampányoltunk.

Szemben, az új piac elé az ellenünk egyesült ellenzék (v.ö.: a Jobbik az MSzP-vel és a Gyurcsány-párttal stb…) települt.

Felfedezvén a túlparton gyülekezők között Gy. Németh Erzsébetet, kerületünk ellenzéki polgármester-jelöltjét, valamint nagyszerű főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelyt, fontosnak tartottam a lovagiasság szabályainak megfelelően üdvözölni Őket. Életem kockáztatásával haladtam át a régi és az új piac közti – részben újdonsült parkolókkal szabdalt – úton ahhoz, hogy végre eljuthassak a DK-Momentum-Jobbik-MSzP-Együtt-stb… kampány-stábjához. Megérkezvén polgármester-jelölt asszonnyal, főpolgármester-jelölt úrral, önkormányzati képviselő-jelöltekkel kölcsönösen üdvözöltük egymást és azonnal “kapóra jött” egy arra vetődő szimpatizáns – és Karácsony Gergely – érdeklődése a kerületi járóbeteg-szakellátás , a Ferihegyi úti Szakrendelő jelen állapotai iránt. Kihasználván a lehetőséget elmondtam, hogy fenti intézménybe hány millió forintot ruházott be az Önkormányzat, valamint azt is, hogy 110 dolgozóval évi 220000 orvos-beteg találkozót abszolváló szakrendelőnk az Egészséges Budapest Program egyik célintézménye. Ennek örvén – a 2017.-es évhez képest – a felújítást, a struktúraváltást illetően a terveztetés többrendbeli módosítása vált szükségessé, a fenntartó ÁEEK és az Államtitkárság szakemberei és a döntéshozók asztalára a Szakrendelő bővítésének immár negyedik terve került és várjuk a választ…ugyanis az Ónodi-Szűcs államtitkár úr által tett eredeti ígérvényt, ami 1,67 milliárd forint volt, a jelenleg kalkulált költségek messze meghaladják. A korábban tapasztalt Gy. Németh-bakik elkerülése – és polgármester-jelölt asszony felvilágosítása – végett fenti információkat a tőlem elvárható alapossággal, mintegy hat percen keresztül, explicit módon igyekeztem számára felvezetni:

Minden fent vázolt, igazán jóindulatú szándékom ellenére polgármester-jelölt asszony az egyik internetes portálon mai napon következőképpen nyilatkozott:

” …ott a (XVII.) kerületi szakrendelő esete is: más kerületekben rég felújították már ezeket az intézményeket, nálunk annyi történt, hogy lefestették szürkére…”

Én igazán önzetlenül próbáltam valamelyest javítani polgármester-jelölt asszony felkészültségén. Végső, szomorú konklúzióm viszont az, hogy amennyiben valaki a gondolkodás szükségét és a valóság értelmezését nehezen kezelhető kihívásként éli meg, az ne próbálkozzon a lehetetlennel.

Választóink szándékait és akaratát megtudakolandó, ötleteiket rögzítendő Dunai Mónika országgyűlési képviselőnk, Horváth Tamás polgármester-jelöltünk, valamint Szabó Tiborné, Virág Mihály, Nagy Anikó és dr. Füzesi Péter képviselő-társaim, valamint segítőink társaságában ma reggel a keresztúri régi piac északnyugati csücskén vertünk ideiglenes tanyát.

Attól teljesen függetlenül, hogy kampány-kitelepülésünk nem az aláírásgyűjtést, hanem első sorban a személyes kontaktust, a tájékoztató jellegű beszélgetéseket, a kapcsolatfelvételt tűzte ki célul, a szimpatizánsaink által alig három óra alatt realizált 400 (azaz négyszáz) támogató aláírás hitet és erőt ad a folytatásra.

Horváth Tamás, nagyszerű alpolgármesterünk minden kétséget kizáróan méltó követője lesz a Riz Levente által kijelölt útnak.

Kedves Honfitársaim!

Rákoskeresztúr tisztelt lakói a Rákos-pataktól a Széchenyi utcáig, a Ferihegyi úttól a Kaszálóig!

Néhány héten belül lezárul a 2014. októberében kezdődött önkormányzati ciklus. A XVII. kerületi Fidesz-KDNP koalíció vezetői felkértek, hogy a következőben is vállaljam a munkát, így örömmel jelentem, hogy a 2019. október 13.-i önkormányzati választáson is Riz Levente polgármester és Horváth Tamás polgármester-jelölt csapatának tagja leszek.

Megítélésem szerint a 4. számú egyéni választói körzetben az elmúlt öt évben elért eredményeink önmagukért beszélnek. Amit viszont mindezek kapcsán feltétlenül ki kell hangsúlyoznom, az  a hatalmas segítség, amit képviselői munkám során a körzetemben lakóktól, csapatomtól, a szimpatizánsoktól, a társasházi közös képviselőktől kaptam. Napi találkozásaim, bejárásaim, a fogadóóráimon elhangzott beszélgetések mind jó szándékú, javítást, épülést szorgalmazóak voltak; rosszindulatú, szándékosan kellemetlenkedő megkereséssel munkám során nem szembesültem – még egyszer: köszönet érte!

Gyakorló orvosként, a Szakorvosi Rendelőintézet vezetőjeként, önkormányzati képviselőként, a XVII. kerületi KDNP alelnökeként, frakcióvezetőként, gimnazista gyermek édesapjaként rengeteg a teendőm és a tény, hogy közfeladataim elvégzésében ilyen mérvű segítséget kapok, hihetetlen erőt ad. Amennyiben Önök is ugyanígy gondolják és munkám folytatása mellett döntenek, kérem, a jelölti indulásomat elősegítendő, augusztus 24.-én kezdődő aláírásgyűjtés (helyszín: Pesti út 170. szám alatt található iroda), valamint az október 13.-i önkormányzati választás alkalmából szavazatukkal támogassanak!

Köszönettel, tisztelettel

Dr. Fenke Ferenc

Elkészült és estére díszkivilágítást is kapott a Fő tér (választói körzetem) ékessége, az új szökőkút:

Mint a mellékelt ábrán is látható, a gyermekek imádják!

Csekély számú, levegőben megtett kilométereim dacára azok során számos mellbevágó tapasztalatra sikerült szert tennem. Arra viszont soha nem gondoltam volna, hogy egyik ilyen – mintegy 25 éve megélt  – “élményem” utóélete az egyik internetes portálon is világot lát. Az erről szóló nagyszerű riportot előző bejegyzésemben (“TU- 134: leszállás kisbaltával”) sikerült közzé tennünk, íme a hozzá tartozó történet:

1994. nyarán látogattam meg Németországban élő Édesapámat. Aachenig a Lufthansa, visszafele a MALÉV volt a betervezett “szállító”. A retúr során egy ismerős légikísérő – anno XVII. kerületi betegem – csatlakozott hozzám, aki azonmód közölte, hogy a magyar légitársaság jóvoltából egy TU- 134-es típusú gépen fogunk utazni, melyet a váróterem ablakából nyomban meg is tekinthettünk: nem feltétlenül bizalomgerjesztő, ütött-kopott légijármű volt a szóban forgó darab. “-Ezzel fogunk Budapestig repülni…?” – kérdeztem hangomban alig titkolt rémülettel… “-Persze!” – válaszolta újdonsült útitársam . “-Nagyszerű gépek! Én már éltem meg ilyennel kényszerleszállást a szíriai sivatagban és javítás után simán felszálltunk…”

A történet rendkívül megnyugtatóan hangzott. Kisvártatva beszálláshoz szólítottak minket. A gép némi “trabantos” remegést követően elindult a düsseldorfi futópálya külső sávjára. Itt pillanatra megállt, beindította hajtóműveit, nem feltétlenül meggyőző lendülettel elindult felszállni, megtettünk kb. egy kilométert, majd a pilóta (mint utólag kiderült, zseniális megérzéssel) a gépet lelassította, majd a futópálya mellé, a fűre parkolt. Innentől kezdve közel egy órán át senki nem szólt hozzánk. A gépen a légkondicionáló nem üzemelt, de nem csak ennek okán dőlt rólam a víz…

Nagyjából egy óra múlva busz jött értünk és a némileg feldúlt, de szótlan utazókat visszaszállította a váróterembe.

Este 8 óra volt. A MALÉV szolgálatban lévő ügyeletesei osztottak-szoroztak és kiszámolták, hogy a cégnek túl sokba kerülne a közel 70 utas düsseldorfi elszállásolása. Nosza, rápillantottak a radarra és felfedeztek egy Frankfurt és Budapest között félúton járó TU-154-es MALÉV-gépet, melyen – az utaslista szerint – éppen annyi üres hely volt, mint ahányan Düsseldorfban rekedtünk (volna). Hangosbeszélőn közölték velünk, hogy alig két óra múlva gép jön értünk és a valahol Prága magasságában már leszálláshoz készülődő frankfurti repülőt előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel visszafordíttatták és az kb. 22 órakor landolt a düsseldorfi repülőtéren. Nem nehéz elképzelni a gép utasainak arckifejezését, amikor mi, a pórul jártak kézipoggyászaink kíséretében felcihelődtünk és beékelődünk közéjük…akikre újabb másfél órás repülőút és újabb leszállás várt – éjfélkor, végre Budapesten…

Hónapokig nem hallottam a működésképtelenné vált, Düsseldorfban rekedt TU-134-esről, mígnem egyik délelőtt, két munkahelyem között autózván figyelmeztettek több rádióadón, hogy ha tehetjük, kerüljük el Ferihegyet (ergo a XVII. kerületi Rendelőintézet közelét is), mert egy repülőgép a főváros körül kering és kényszerleszállásra készül. Egy nap múlva, pilóta barátomtól tudtam meg, hogy EZ volt AZ a TU-134-es, melynek elülső futóműve anno meghibásodott, Németországban “megjavították”, hazahozták, majd Pesten, fedélzetén féltucatnyi szerelővel próbarepülést hajtott végre. A történet “kisbaltás” érdemi/technikai része előbb említett bejegyzésemben hallható/látható. Az minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ha akkor, ott, felszállás előtt néhány másodperccel a pilóta (talán Ördögnek, vagy Eördögnek hívták) nem észleli a bajt, a pesti landoláskor orra bukunk és valószínűleg meghalunk.

Borítékolhatóan soha nem fogjuk megtudni, hogy a MALÉV csődjében milyen mérvű szerepet játszottak a fentiekhez hasonló (nem ritka, a szovjet éra gépeihez köthető “malőrök”), milyen szerepet játszott az állami segítséget megtiltó (?!) Európai Bizottság, milyen szerepet játszott a Wizz Air aknamunkája, milyen szerepet játszott a második Orbán-kormány (egyértelműen tetten érhető) megbuktatásának szándéka…? Egy azonban minden kétséget kizáróan állítható: a MALÉV itt olvasható történet-töredéke minden szempontból magán viseli A MAGYAR BETEG összes fellelhető kórisméjét.