PSA avagy A magyar beteg (26.)

PSA a “Prosztata Specifikus Antigén” rövidítése és mint neve mutatja, egy olyan – vérből történő – laboratóriumi vizsgálat, mely kóros értéke a prosztata (dülmirigy) betegségeit – első sorban annak rosszindulatú daganatát – hivatott jelezni. A nemzetközileg elfogadott ”normál” érték a 4 nanogramm alatti.

Alábbi a nem oly távoli múlt egyik megrázó eseteként marad meg emlékezetemben:

A Bajcsy Kórház Urológiai Osztályán éppen konzíliumokat (a Kórház más osztályairól szakvéleményezés céljából küldött betegek vizsgálatát) abszolváltam, amikor megcsörren a vizsgálóban elhelyezett telefon és a vonal másik végén egy fiatal belgyógyász szakorvos kéri szíves elnézésemet, amiért kisvártatva egy beteget fog konzílium céljából az Urológiára küldeni. Bocsánatért azért esedezik, mert Ő (is) pontosan tudja, hogy a PSA 4 felett kóros, de, sajnos van egy “daganatos áttétekkel teli”, 55 éves, tehát relatíve fiatal férfibetegük, akinek szervezetében nem találják a rák kiindulási helyét és az alacsony (1,6-os) PSA ellenére (prosztatarák kizárása végett) kéri urológiai vizsgálatát. Válaszom, miszerint a beteget bátran küldheti, ugyanis 4 alatti PSA mellett is nem egyszer láttunk már prosztata-daganatot, a belgyógyász kollégát meglepi, de meg nem nyugtatja. Áttétekkel teli páciense ennek megfelelően 10 perc múlva megérkezik ambulanciánkra, ahol jelen urológus szakorvos, valamint alanyi blogíró a beteget megvizsgálja és döbbenetének csupán az elmúlt néhány évtized szakmai tapasztalata szab határt: a testszerte felfedezett és már úgyszólván kezelhetetlen áttétek eredőjeként jobb oldali mutatóujjával előrehaladott, úgynevezett T4-es stádiumú, rendkívül rosszindulatú prosztata-daganatot tapint.

Itt és most tehát kellő hangsúllyal szeretném a közvélekedésben egyre inkább elharapódzó életveszélyes téveseszmét cáfolni: a – ma már patikákban ezeregynéhány forintért megvásárolható – PSA-tesztkazetta, valamint a méregdrága, vizeletből végezhető és egyedül üdvözítőként prezentált genetikai vizsgálat nem helyettesíti az urológiai vizsgálatot. Nem azért mondom ezt, mert a mintegy 500 magyarországi urológus szakorvos unalomtól szenved, hanem azért, mert jelenlegi tendencia alapján a prosztatarák egy-két éven belül a magyar férfiak halálozási statisztikájának első helyére fog kerülni. Hangsúlyoznám azt is, hogy Kórházunk Urológiai osztályán az elmúlt években 4 alatti PSA-val rendelkező, de tapintás alapján gyanús, majd szövettanilag igazolt rosszindulatú daganat okán féltucatnyi  betegen végeztünk ú.n. radikális prosztata-műtétet.

Utóbbi időben a XVII. kerületben (is) háziorvosi rendelőkbe “települve” végeztünk cégek által szponzorált kampányszerű prosztata-rákszűrést. Egy, a Ferihegyi út 81 sz. alatt abszolvált szűrésen például két óra leforgása alatt többen jelentek meg, mint a Szakorvosi Rendelőben egy hét alatt – mert az ilyetén vizsgálat ”otthonos” és “helyben van”.

40 éves kor feletti urak tehát tessenek szívesek lenni megjelenni évente a Ferihegyi út 95. sz. alatt, vagy a fent említetthez hasonló, kampány jellegű szűréseken - különös tekintettel a PSA-gyorstesztet követő, az urológus által végzett vizsgálatra, mert AZT semmilyen néven nevezendő vér- vagy vizeletvizsgálat nem helyettesíti.  

.