“…a média uszító kampánya meghozta gyümölcsét…” – írta néhány hónappal ezelőtt EpEr nevű olvasóm annak kapcsán, hogy egy, a Bajcsy Kórház ellátási területén kívüli - kvázi szívességből, a szakma szabályai szerint hibátlanul ellátott - beteg hozzátartozója valami miatt fontosnak tartotta az ellátó orvost (engem) a Kórház Főigazgatójánál – pontosan azóta sem tudni, mi okból - feljelenteni. Akkor ígértem, hogy előző - majd XVII. kerületi - életem néhány orvos-szakmai esetét ecsetelvén próbálok a magyar egészségügyben szerepelő MAGYAR BETEG – és az ŐT ellátó ORVOS - jelen helyzetére is érvényes következtetéseket levonni. Mielőtt azonban az utóbbi 20 évben, Rákosmentén szerzett orvos- és beteg-etikára vonatkozó gondolataimat osztanám meg Önökkel, hadd mondjam el, hogy EpEr (l. fent) meglátásai helytállóak, de merőben korszerűtlenek, ugyanis a média orvosellenes ”uszító kampánya” a sztálinizmussal egyidős: ma ugyanaz /?/ a média jogfolytonosan ugyanazt büntetlenül műveli. 

Az orvosellenes hangulatkeltés B.A.Z. Megyében, a nyolcvanas években töretlen volt – korábban erről is írtam. Mielőtt rátérnék tehát a XVII. kerületben megtapasztaltakra, elmondanám egyik 1983-as, a szó szoros értelmében mellbevágó, miskolci esetemet.

Két műtét között délelőtti villám-vizitet tartottam az Urológiai Osztály általam patronált első emeleti 11. sz. kórtermében, amikor arra lettem figyelmes, hogy az egyik, néhány napja operált - zárójelentésre váró – 45 év körüli, jól megtermett férfibeteg szürkén, mozdulatlanul, verítékezve fekszik ágyában. Odaléptem - erős bal oldali mellkasi szorító fájdalomra panaszkodott. “Szívinfarktus” – volt azonnali kórismém, de időm sem volt a nővérszoba telefonkészülékéig elrohanni és a szívgyógyászokat alarmírozni: a beteg keringése és légzése néhány másodperc múlva leállt. A pácienst az éppen szolgálatot teljesítő nővérrel kéztől-lábtól fogván ágyáról a földre vetettük, rikoltottam egyet a folyosón lévőknek, hogy azonnal hívják az újraélesztő részleget és nekifogtunk a szívmasszázs – mesterséges légzés ritmusos kivitelezésének… igaz ugyan, hogy a mellkasára mért erőteljes nyomás következtében részleges bordasérülés árán, de a beteget sikerült életben tartanunk.

A páciens – nyilván, ügyvéd javaslatára, kártérítést követelve - egy év múlva jelentett fel “mély belégzést követő mellkasi fájdalmai” miatt.