Keresztúriak XII. találkozója alkalmából ma, 2011. augusztus 26.-án 11 órakor, mindazoknak, akik ott lehettek, megrázó élményben lehetett részük: közel 100, a trianoni határokon kívül rekedt nemzettársunk a magyar állampolgárság felvételének megtisztelő aktusában részesülhetett.

Ennek kapcsán, itt és most nem tisztem polgármesterünk, Riz Levente vagy Vizi Elek Szilveszternek, az Akadémia volt elnökének az ünnepélyes percek - az eskütétel - előtt elmondott beszédét méltatni.

Tisztem viszont elmondani, hogy milyen torokszorító élmény volt látni karonülő gyermekével a színpadon megjelenő, végtelenül egyszerű, de ünnepi székely lájbiba öltözött fiatalasszonyt, aki a magyar állampolgárságát igazoló okiratot kezéhez véve zokogva borult férje nyakába… Tisztem és kötelességem elmondani, hogy soha nem fogom elfelejteni azt a nyolcvan éves délvidéki családapát, aki ötödmagával, díszmagyarban érkezett az ünnepélyes eskütételre… mint ahogy azt az áldott állapotának nyolcadik hónapjában lévő kismamát sem fogom elfelejteni, aki mosolyogva és szemrebbenés nélkül “abszolválta” az állampolgársági eskü helyszínére vezető, 40 fokos, kíméletlen napsütésben megtett, közel másfél kilométert… 

Kötelességem elmondani, hogy összefogásunk csodákra lesz képes… 

Köszönet a XVII. kerületi jobbikosokonak, hogy eljöttek és köszönet az emeszpés és itthonrákosmentés képviselőknek, hogy nem jöttek el ünnepelni. Így volt szép.