“Magyarország halálos ítéletén rajta van a nyugati kultúra bélyege. Csak a lábait és a karjait vágták le, csak a gerincét roppantották szét, csak a mellkasát horpasztották be, de a torkát nem vágták át és a szívét nem szúrták keresztül…” (Móra Ferenc, 1920)
Tegnap, a Pesti úti Népkertben a magyarság 95 évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiájára emlékeztünk.
Drága Képviselő Úr! Tegnap este jöttem haza vidékről, így csak ma reggel tudtam megnézni nagyra nőtt patakunkat. Na, az már rendben van, de az nagyon elszomorított, hogy a tavaly és már az idén is több alkalommal megígért kültéri tornapályára még mindig nem érkezett meg a faforgács. Rengeteg pénzt költött az önkori erre a tornapályára, nem értem, miért kell hagyni, hogy teljesen tönkre menjen. Amikor arra járok mindig azt tapasztalom, korosztálytól függetlenül igen sokan használják, szeretik a tornaszereket. Szeretném, ha nem csak egy sajnálatos baleset után lenne foganatja a sokadszor elhangzott kérésnek, hogy a keresztúri tornapálya aljára megfelelő mennyiségű faforgács kerüljön. A fiatalok azt mondják, aláírást fognak gyűjteni, és bemennek a polgármesterhez. Én azt gondolom, hogy ezt a képviselői keretből nagyon rövid idő alatt meg lehetne oldani, és szívesen lefotóznám, és reklámoznám, milyen jó fej képviselője van a lakótelepnek. Drága Képviselő úr, kérem segítsen, szeretettel öleli szakács zsuzsa
Kedves Szakács Zsuzsa!
Jelentem, a tárgyban megjelölt objektumhoz a faforgács órákon belül érkezik.
Tisztelettel
dr Fenke Ferenc