Itt és most – nem rendelkezvén konkrét információkkal – nem ejtenék szót a “halmozottan hátrányos helyzetűek” által naponta elkövetett bűncselekményekről, a kifosztott és megerőszakolt rakamazi öregasszonyokról, a rettegésben élő és félelmükben a feljelentés gondolatát is elvető taktaharkányi és baktakéki nyugdíjasokról, mint ahogy a naponta letarolt borsodi és szabolcsi gyümölcsösök tulajdonosainak kétségbeesett fohászát sem tudom kezelni…
Konkrétumokat sorolnék.
Szögi Lajos köztiszteletben álló tanárt 2006.-ban Olaszliszkán tucatnyi pszicho-szocio-ökonomikusan halmozottan hátrányos helyzetű magyar állampolgár, vélt sérelme okán, lányai szeme láttára, “Öld meg a magyart” felkiáltással egymást buzdítva – néhányuk nekifutásból – rugdosta halálra. Szögi Lajos halálát és temetését országos részvét övezte. Azóta se esett neki senki lángszórókkal az olaszliszkai cigánysornak, sőt, néhány elkövetőt – zsenge életkorára és fokozott lelki sérülékenységére való tekintettel – a börtönből már kiengedtek.
Marian Cozma román kézilabdázót – a veszprémi csapat és a román válogatott kiválóságát – szintén “halmozottan hátrányos helyzetűek” késelték halálra. Marian Cozmát Bukarestben csendben eltemették. Ezt követően sem a “gój motorosok”, sem az “Új Magyar Gárda” reprezentánsai nem vonultak fel aknavetőkkel az enyingi cigánysoron, viszont a gyilkosságot elkövetők közül a szabadlábra helyezettek már 2010.-ben – rendőrségi biztosítás mellett – hajnalig tartó “szabadulóbulit” rendeztek, majd a 2012. áprilisi bírósági – a gyilkosokat csaknem felmentő – döntést követően a tárgyalóteremben tapsvihar tört ki.
Bándy Katát július 8.-án éjszaka – mivel a nagyszerű leány nem volt hajlandó közösülni vele – egy szintén “halmozottan hátrányos helyzetű magyar állampolgár” pécsi otthona közelében fojtotta meg. A ragyogó küllemű, 25 éves, szekszárdi illetőségű rendőrségi pszichológust ma helyezték örök nyugalomra. Az elkövető(k) lakhelyén, a kelebiai putrisoron valami miatt azóta sincs rendőrségi vízágyú és gumilövedékes “attak”, a kirendelt ügyvéd és a megélhetési “jogvédők” viszont keresik már a mentségeket.
NEKÜNK MOHÁCS KELL
Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje, verje csak, verje, verje.
Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, üssön csak, ostorozzon.
Ha van Isten, földtől a fényes égig rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk, mert akkor végünk, végünk.
(Ady Endre, 1908)
A baktakéki nyugdíjasok megnyomorítói, a rakamazi öregasszonyok megerőszakolói, a taktaharkányiak kifosztói, Szögi Lajos, Marian Cozma és Bándy Kata gyilkosai előbb-utóbb szabadlábon. Tényleg: nekünk Mohács kell?
Mindnyájan békére, nyugalomra vágyunk. Arra, hogy a munkás hétköznapok után hétvégén, nyáron és amikor szabadságra tudunk menni, akkor együtt legyünk szeretteinkkel, kikapcsolódjunk. Vannak családok, és magányosan éldegélő fiatalok és öregek, akik betegség vagy/és szegénység miatt ritkán vagy egyáltalán nem mehetnek sehova. Élni és élni hagyni. A cigányság érdeke is az lenne, hogy integrálódjanak, és kiközösítsék magukból azt, aki szégyent hoz rájuk. Ehhez pedig csak a munka és a tanulás útján lenne módjuk. Ezt pedig a többségük tudatlanságból, kényelemből elutasítja. Miért dolgozzanak és tanuljanak, ha az állam eltartja és tudás nélkül is megszerzik azt, amire szükségük van.
Egy egészséges társadalom kiveti magából a “betegséget”. Azzal, hogy civilszervezetek rasszizmustól tartva tiltakoznak álságosnak tartom. Magyarországon ha lett volna valaha is rasszizmus, akkor most a népesség kb. 30%-a nem cigány lenne. A skinhead-felvonulás nem megoldás. Minden ember értékes, minden emberi élet egy kincs. Élni és élni hagyni! Csak ennyit kellene a cigányságnak is Magyarországon és a világ többi más országában is elsajátítania.
És akkor megint ott vagyunk, hogy munka+tanulás! Nem tudom az okát, hogy miért ez a nagy ellenállás a cigányokban a munka és a tanulás iránt. Talán nagy tisztelői az évszázados tradíciónak, miszerint nekik olyannak kell lenni amilyennek, mert különben odavan a cigányság entitása. S nekünk magyaroknak ha magyarok akarunk maradni, akkor mi jut?Kapjuk a fasiszta, rasszista, stb. szidalmazásokat, pedig csak élni szeretnénk a saját hazánkban.
Igen, kedves Magdi, gondolataival egyet lehet érteni… talán még Orbán Viktor is egyetértene, ugyanis a miniszterelnök már 2006-ban a tanulás szükségességével és a munka lehetőségével rémítette meg a cigányságot…(lehet, hogy akkor ezért veszítettünk választást? ki tudja?).
Amiben biztos vagyok – és írása nyomán ki merem mondani, le merem írni: a világhírű magyar népi játék – bamba köldöknézés – helyett tudomásul kéne végre vennünk, hogy csak magunkra számíthatunk: a ránk telepedett léleknyomorítók és közpénzfalók egyre sűrűbb és egyre tömöttebb sorai között rendet kell végre vágni. Nem fekete bakancsos operett-hadsereggel, hanem a jog erejével és a törvény szigorával…és mindazokat, akik ebben minket, magyarokat akadályoznak, kevéssé laza csuklómozdulattal szükséges a partvonalon túlra tolni.
Üdvözlettel
dr Fenke Ferenc