Kegyelmi pillanat avagy A magyar beteg (38.)

Minden szomorúságok közül a legnagyobb szomorúság, minden bánatok közül a legnagyobb bánat, minden fájdalmak közül a legnagyobb fájdalom az, amikor egy gyermek súlyos beteg.

Ma délután a rákoskeresztúri Evangélikus Templomban Dozsák Adrienn, a Laborcz Ferenc Általános Iskola nyolcadikos tanulójának megsegítésére szervezett jótékonysági koncertre gyűltünk össze. Adrienn a sokadik műtéten, kemoterápián és sugárkezelésen van túl – negyedik éve kezelik az Országos Onkológiai Intézetben -, de így is derűsen mosolyogva ott ült, a hajó bal oldalán, a fellépők közvetlen közelében.  A koncertet a Laborcz és – az Általános Iskolát rövidesen működtető – keresztúri Evangélikusok közösen szervezték, a belépés díjtalan volt, a kislány családjának adományt lehetett nyújtani.

A templom padsorait csaknem megtöltő sokadalom igen színvonalas műsornak örvendhetett: a “laborczos” kicsinyek és nagyobbacskák énekkarát és furulyásait követően a Kalevala kórus, majd a Tungsram Kodály Zoltán férfikar lépett fel. Utóbbi – Pálinkás Péter, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével – a Templom nagyszerű akusztikáját messzemenően kihasználva magyarok szívéhez lélegzetelállító szenvedéllyel szóló féltucatnyi kórusművet adott elő.

Akkor, amikor az igazán nagyszerű műsor végeztével iskolások, tanáraik, művészek és közönség együtt, felállva énekeltük a Szózatot, végre kisütött a nap és az utolsó percben a Márk evangélistát ábrázoló színes ólomüveg-ablak fölött belopakodó fénycsóva végigsimogatta, majd megállt Dozsák Adrienn kezén.

.