Interjú Riz Leventével és dr. Fenke Ferenccel

Dr. Fenke Ferenc urológus főorvost, Rákosmente önkormányzati képviselőjét nevezte ki a Bajcsy-Zsilinszky Kórház XVII. Kerületi Szakrendelője élére dr. Bodnár Attila, a kórház főigazgatója. A frissen hivatalba lépő egészségügyi vezetővel és Riz Levente polgármesterrel június 12-én beszélgettünk. Szóba került a kerület egészségügyi alapellátása, a járóbeteg-szakellátás színvonalas továbbfejlesztése, bővítése.

- A Bajcsy Zsilinszky kórházhoz tartozó XVII. kerületi szakrendelő új vezetőjeként milyen tervei, elképzelései vannak az intézet működtetésével kapcsolatban, változik-e valami a betegellátás területén?

Fenke Ferenc: – Természetesen lesz változás, melynek elsősorban az a lényege, hogy hatékonyabbá tegyük a háziorvosokkal az együttműködést, ami az utóbbi másfél, két évtizedben meglehetősen elhalványult. Szorgalmazzuk a minél szélesebb körű előjegyzési rendszert, első sorban azért, hogy a helyszíni betegvárakozási idő jelentősen csökkenjen. A különböző vizsgálatok (ultrahang, urológiai) területén egyébként európai szinten is jól állunk, jelentősen kevesebb a várakozási idő nálunk, mint például több nyugati országban. Tervezzük az informatikai rendszer korszerűsítését, továbbfejlesztését is, ami remélhetőleg a betegellátás színvonalának emelkedéséhez vezet. A tervezett fejlesztésekre azonban anyagi támogatást, különféle forrásokat kell felkutatnunk.

- Sok beteg talán arra is kíváncsi lehet, hogy az új igazgató irányítása alatt miképpen alakul majd az orvos-beteg viszony?

F. F.: – Hangsúlyozni kívánom, hogy a kerületi szakrendelő évente 220 ezer beteget lát el, ami több mint 1 millió esetszámot jelent. Kétségtelen, hogy egy fáradt és alulfizetett társadalmi réteg látja el a nála is betegebb réteget, ami olyan kölcsönös bizalmat feltételez, melyre nagyon kell vigyázni, de nem csak, és kizárólag az egészségügyi dolgozóknak. A lovagiasság szabályai szerint a rendelő dolgozói igyekszenek a lehető legtöbbet mosolyogni, de a „mormogás jogát” azért hagyjuk meg nekik is. Mindenesetre nagy baj nincs, hiszen ilyen óriási betegszám mellett a panaszok száma szinte elenyésző.

- Miért fontos a járóbeteg szakellátás és annak fejlesztése?

F. F.: – Világ és európai trend – ami már Magyarországon is érvényes -, hogy a fekvőbeteg szakellátásból a járóbeteg szakellátásba tanácsos terelni az egészségügyi ellátást. A járóbeteg ellátás költséghatékonyabb, és a betegek számára is kevésbé megterhelő, ha egy néhány órás ellátással megoldódik a problémájuk anélkül, hogy kórházba kellene feküdniük. A kórházakban is az a törekvés, hogy a sebészeti jellegű osztályokon csak a legsúlyosabb műtéteket végzik el.

- A Szakrendelő milyen kapcsolatot ápol a Medical Centerrel?

F. F.: Sajnos az elmúlt évek során szakmai kapcsolat kiépítésére nem került sor, a korábbi vezetés részéről ehhez valószínűleg az akarat is hiányzott. Az egyik fontos feladatom lesz, hogy kielégítő kapcsolatot alakítsak ki a két betegellátó központ között még akkor is, ha – gazdasági tekintetben – konkurens intézményről van szó. Remélem, hogy kezdeményezésem a társintézményben is fogadókészségre talál.

- Amennyiben megvalósul az a dédelgetett álom, hogy a Szakrendelőt Rákosmente Önkormányzata működtesse, várható-e, hogy a szétszórt szakellátások a Ferihegyi úti Szakrendelőbe kerüljenek, illetve ez esetben a fekvőbeteg ellátás maradna-e a Bajcsyban, hiszen a kerületiek hosszú évtizedek alatt hozzászoktak a kórházhoz?

F. F.: – Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a XVII. kerület fekvőbeteg ellátása a Bajcsy Kórháznál maradjon, aminek pontosan egyik biztosítéka, ha a Szakrendelő üzemeltetése önkormányzati kézbe kerülne. Az onkológia, a tüdőgondozó, a pszichiátria és a bőrgyógyászati szakellátások integrálása a Ferihegyi úti anyaintézménybe pedig kizárólag annak a függvénye, hogy megvalósul-e az a beruházás, amely emeletráépítéssel bővítené az intézmény befogadóképességét. Azt is tudni kell, hogy a kórház részéről ez a váltás egyelőre nincs napirenden, de van remény a változásra.

- Rákosmentén sorra újulnak meg a háziorvosi rendelők, emellett különböző eszközök beszerzésével is segítik a háziorvosok munkáját, ami azt jelzi, hogy az önkormányzat prioritásként kezeli a betegellátást.

Riz Levente: – Az egészségügyi ellátás az önkormányzat számára stratégiai fontosságú, célunk, hogy megfelelő, jó minőségű ellátásban részesüljenek a kerületben élő emberek. Jelenleg a mi felelősségünk az alapellátásra korlátozódik, a háziorvosok infrastruktúráját az önkormányzat biztosítja. 2010-ben egy fejlesztési programot indítottunk, amely során a kerület összes háziorvosi rendelőjét korszerűsítjük. Azóta megújult a Baross utcai, a Ferihegyi út 81. szám alatti rendelőépület, kisebb beavatkozáson esett át a Csongrád és a Kép utcai rendelő, a Péceli úti intézményben a nyáron liftet építünk, Rákoscsaba-Újtelepen pedig úgy korszerűsítjük a Naplás úti rendelőt, hogy az kibővült gyermekrendelőként funkcionál tovább, a felnőtt háziorvosi rendelés a Diadal utca 40. szám alatti felújított épületbe költözik. Két modern kezelőegységet vettünk a kerületi gyermekfogászatnak, hamarosan új számítógépekkel látjuk el kerületünk védőnőit. Bár jelenleg az államhoz tartozik, de felelősséget érzünk a járóbeteg-szakellátás tekintetében is, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Ferihegyi út 95. szám alatti szakrendelő épületét minél hamarabb felújítsák, bővítsék, ez szervesen illeszkedik az önkormányzat egészségügyi koncepciójába.

- Mi a reális esélye annak, hogy Rákosmente Önkormányzata átveszi a Szakrendelőt, és mikorra várható az elképzelés megvalósítása?

R. L.: – Magyarországon egy állami szervezet, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a fenntartója a kórházaknak, és az azokhoz tartozó szakrendelőknek. Nálunk a Bajcsy-kórház és a kerületi szakrendelő egységesen állami fenntartásban működik. Budapest több kerületében azonban az önkormányzatok üzemeltetik a szakrendelőket, tehát nem ördögtől való elképzelésről van szó. Jelenleg azon dolgozunk, hogy „külső közreműködésünkkel” elkészüljenek az épület bővítésének építési engedélyes tervei. Ez alapfeltétele annak, hogy bármilyen pályázaton forráshoz juthassunk. Kijártam a GYEMSZI-nél, hogy a tervezésre biztosítsanak anyagi finanszírozást, a munka elindult. Az épület emeletráépítéssel történő bővítése új parkolóhelyek létesítését követeli meg, különben nem adják ki az építési engedélyt. Most épp az a gondunk, hogy a szakrendelő telkén nincs erre elegendő hely. Szerencsére látjuk a megoldást, hiszen a szomszédos telkek a helyi és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak. A szükséges telekrendezés után nem lesz akadálya annak, hogy megszerezzük a jogerős építési engedélyt.

- Hatalmas munkáról van szó, hiszen terveik szerint az emeletráépítés mellett a földszint teljes rekonstrukcióját is meg kell valósítani, nyílászárócserékkel, komplett gépészeti felújítással. Milyen forrásból valósulhat meg a Szakrendelő korszerűsítése?

R. L.: Az építési engedély után a beruházáshoz szükséges anyagi forrást kell felkutatni, ami nagy feladat, hiszen a fejlesztés hozzávetőleg 1 milliárd forintba kerül, amin túl még legalább 500 millió forintot kell fordítani eszközfejlesztésre. Uniós támogatást szeretnénk rá szerezni, egy szociális célú városrehebilitációs pályázat benyújtását készítettük elő. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat ekkora összeget önerőből nem tud előteremteni, akkor lesz realitása a Szakrendelő átvételének, ha sikerül a felújításra külső pályázati forrást nyerni. Ezzel egyidejűleg tisztázni kell, mekkora rezsiköltséggel jár az épület üzemeltetése, milyen bérköltségekkel kell számolni, hogyan alakul az OEP-finanszírozás, stb., ugyanis ezek a mutatók most beolvadnak a Bajcsy költségvetésébe, ahol nem követhetők. A tisztánlátás érdekében számítunk dr. Fenke Ferenc segítségére. Fontos, hogy a kerületet kiválóan ismerő szakember került a szakrendelő élére, így a jó együttműködés garantált.

Kili Tamás