…persze Hámori Györgynére, aki 1918. június 6.-án született Cegléden a “néni” szót csak némi túlzással lehet “alkalmazni”, ugyanis amint a Pesti út 160. második emeletére érkeztem köszönteni Őt, egy fiatalasszony lenyűgöző mosolyával fogadott és rögvest megállapította:

- De hiszen mi ismerjük egymást!

- Én is úgy vélem, kedves Margit néni – válaszoltam -, most már emlékszem, hogy jó néhány évvel ezelőtt találkoztunk a Ferihegyi úti Rendelőben…!

Margit néni a köszöntést, a virágcsokor és a miniszterelnöki üdvözlő okirat átadását követően rögtön a konyhába invitált, ahol “terülj-terülj asztalkám” fogadott…hisz’ többszemélyes látogatásra készültek… Kénytelen voltam kimenteni tehát Fohsz Tivadar alpolgármester urat, aki – találkozásunk idején – a főépítésszel vívta éppen esedékes csatáját, valamint magát Orbán Viktort is, aki – mint a telekommunikációban több alkalommal is láthattuk – kevéssé örömteli módon az árvizet kénytelen “köszönteni” a gátakon…

- Pedig de örültem volna, ha eljön… – mondja Margit néni – … meg kellett tehát ígérnem Neki, hogy 2018-ban – ha megérem – 100. születésnapja alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök úrral jövünk Őt felköszönteni.

Amint Margit nénit sikerült megnyugtatnom afelől, hogy tényleg és valóban nem kérek már több szendvicset, fasírtos-sajtos “katonát” és süteményt, ünnepi fotók elkészítése végett a nappaliba hatoltunk:

Margit néni 1938 óta lakik Rákoskeresztúron, a Maglódi útra járt dolgozni (“…öt oldalról kerültem egész álló nap a szövőszéket, aztán itthon pedig a maradék időben a család…!” – mondja), jelenleg lányával él, menye születésnapi látogatásra érkezett:

Margit néni, aki ott-tartózkodásom idején elképesztő fürgeséggel mintegy hatszor ugrott fel a karosszékből különböző családi fotókat megkeresni és megmutatni, ekként búcsúzott:

- Háziorvosom azt mondta, hogy 100 évig fogok élni…én meg szófogadó vagyok…

Ebben maradtunk.