Alábbi fénykép nem trükkfelvétel, nem “photoshop”, nem akciófilm-jelenet. Alábbi fotó maga a rögvalóság. A fénykép egy, a gyermekem által a Naplás-tó feletti erdőben ma délelőtt 11 óra magasságában készített és déli-délkeleti irányban nagy erővel elhajított, Édesanyja által bravúrosan megörökített repülő hógolyót (!) ábrázol,

mely alkalmasint bal vállamon landolt… (Ezt követően IV. Fenke Ferencnek a megtorlás elől történő, koloratúr-szopránban visítva kivitelezett menekülését annak gyorsasága okán lefényképezni már nem sikerült…)

Ez lenne a tavasz?!

Igen, ha a szintén ma, napfelkeltét követően készített fényképet – és nem az erdő légterében közlekedő hógolyót – veszem alapul, mindnyájunkat megnyugtathatom: minden kétséget kizáróan itt a tavasz.

Alábbi felvétel azt a pillanatot ábrázolja, amint a dolgozószobám falán függő, Kórházunk Rozi nővére által számomra készített gobelin-címerre vetül a kora reggeli napsugár:

Igen. Tavasz van. Magyar tavasz.