A Medicina 2000 – melynek évtizede tagja vagyok – a Magyar Orvosi Kamara ezirányú tevékenységét elégtelennek ítélve a járóbeteg-szakellátásban dolgozók szakmai- és érdekképviseletét kiegészítendő jött létre. Idei – 1998 óta minden évben megtartott – konferenciánkat szeptember 13.-14.-15.-én, Balatonfüreden tartottuk.

A XVII. kerület nem bír kórházzal, az európai tendencia pedig évtizedek óta az egészségügyi ellátást a kórházi helyett a járóbeteg-szakellátás irányába tereli – ez az oka annak, hogy igyekszem e konferencián minden évben jelen lenni… és amióta e szakma-politikai találkozókon részt veszek, idén fordult elő első alkalommal, hogy a köz hangulatát nem az elkeseredettség, nem a lemondó kézlegyintés, hanem az óvatos derűlátás jellemezte. Nem azért, mert bárki elégedett lenne a mostani, visszamenőlegesen is elnyert x vagy y százalékos béremeléssel (erről korábban írtam), nem azért, mert bármely munkahelyen drámaian javultak volna a munkakörülmények… nem… egyszerűen arról van szó, hogy a kizsigerelt, fáradt, alulfizetett és frusztrált járóbeteg-ellátó nővérek, asszisztensnők és orvosok az alagút végén felfedezték végre a remény szél-zilálta, de mégiscsak pislákoló mécsesének fényét.

A konferencia – szokatlanul nagy média-érdeklődés mellett – bővelkedett a rangos vendégekben: előadást tartott többek között Szócska Miklós államtitkár, Paller Judit országos tiszti főorvos, Török Krisztina, az új “csúcsszerv”, a GYEMSZI főigazgatója, Éger István, az Orvosi Kamara elnöke és Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke is (a korábbi évektől eltérően államtitkár úrral ezúttal nem volt vitám).

Az előadók – és a hallgatóság – azzal nagyjából egyetértettek, hogy az utóbbi másfél év két legfontosabb kedvező fejleménye a nemdohányzók védelmében hozott törvény és az egészségügyben – zömében az ú.n. “chips-adóból” – realizált bérfejlesztés volt.

A konferencián elhangzott és Rákosmente egészségügye és járóbeteg-szakellátása számára fontos és/vagy követendő konklúziókat felsorakoztató néhány előadással következő írásomban foglalkozom.