A magyar beteg (40.)

Részlet a kormánypárti Magyar Nemzet c. napilap június 20.-i számának első oldalán megjelent, “Átalakuló kórházi ellátórendszer” című, Zivkovics Natália által jegyzett cikkéből:

“Alig több mint egy hét múlva újjáalakul a kórházi ellátórendszer Magyarországon. Számos fekvőbeteg-ellátó intézményben egész osztályokat zárnak be, elsősorban olyan kis szakmákban, mint a szemészet, az urológia vagy a fül-orr-gégészet…” (Itt és most ne firtassuk, hogy mi okból lett “kis szakmának” minősítve az elképesztő precizitást és műszerezettségi igényt felmutató szemészet, vagy a 4-6-8 órás radikális műtéteiről “elhíresült” gégészet vagy urológia…engedtessék e megállapítást az ifjú újságíró tájékozatlanságának rovására írni…)

“Sem a betegek, sem a háziorvosok nem tudják például, hogy hol milyen változások lesznek, melyik beteget hová kell majd beutalni. A minisztérium szerint továbbra is mindenkinek a háziorvosát kell felkeresnie, akik az interneten keresztül megnézhetik, ki hová tartozik. A kórházigazgatók úgy látják: az újonnan hozzájuk kerülő páciensek ellátásáért senki sem garantálja számukra a finanszírozást(…) Az említett változásokból következik, hogy át kellett szervezni a beutalási rendet. Azokat a betegeket, akik eddig olyan kórházhoz tartoztak, amelyben most megszűnnek bizonyos ellátástípusok, más helyre kell irányítani. Újra kellett osztani az intézmények területi ellátási kötelezettségét is, amely meghatározza számukra, hogy mely településekről érkező betegeket kell kötelezően ellátniuk”

Arról, hogy a XVII. kerületi betegeket – tehát mindazokat, akikért felelősséggel tartozom – milyen módon érinti fenti , a minisztérium által vezényelt átalakítás, honlapomon rövidesen tájékoztatom.

.