Két olyan tudósítást szemléznék, mely e hónapban volt olvasható-hallható.
Az első - a “webdoki” internetes portálé - szóról szóra összecseng egy hét évvel (!) ezelőtt írt, valami miatt a Magyar Nemzet c. újságban akkor meg nem jelenhetett, jelenleg Archívumomban olvasható elemzésemmel (“Válasz Seszták Ágnesnek”).
A – reményeket keltő – második a Magyar Rádióban volt hallható.
“Az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami és a privát kiadásokat is) 2009-ben a hazai GDP 7,4 %-át tette ki, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. A gazdaság méretéhez viszonyítva messze az Egyesült Államok költi a legnagyobb összeget egészségügyre (17,4 %), amelyet Hollandia (12 %), Franciaország (11,8 %) és Németország (11,6 %) követ – derül ki az OECD idén készült tanulmányából. Magyarország az egy főre jutó egészségügyi kiadások tekintetében is jócskán elmarad az OECD átlagtól: 2009-ben, vásárlóerő-paritáson számítva összesen 1511 dollár jutott egy főre, szemben az OECD átlag 3223 dollárjával.”
WEBDOKI, 2011. szept.
(Nota bene: az elemzés nem tér ki arra az “apró” részletre, hogy a magyarországi egészségügy GDP- finanszírozásának – az OECD-államokban jellemző 1-3 %-hoz képest – több, mint 30 %-a MAGÁNTŐKÉBŐL származik, ergo az egészségügyre fordított ÁLLAMI kiadás ma már az általam 2004-ben leírt 6 %-nál is kisebb !)
“Idén a tavalyihoz képest 46 százalékkal több, 980 hallgató kezdi meg ősztől a tanulmányait a felsőfokú egészségügyi képzésben. A gyógytornász mellett az ápolói szak a legnépszerűbb – mondta az egészségtudományi kar dékánja. Bethlen József a kiugróan magas érdeklődést mindenekelőtt azzal indokolja, hogy a magyar diploma külföldön sokat ér, ám szerinte egyre többen ismerik fel azt is, hogy hosszú távon az egészségügy a nehézségek ellenére is biztos megélhetést kínál.”
Magyar Rádió, 2011. szept.
Utóbbi hírt – mint mindenkori ”kommentelők álmát” – büntetőjogi felelősségem tudatában nem kommentálom.
Legutóbbi hozzászólások