Stockholm-szindróma avagy A magyar beteg (91.)

A címben említett, lélekgyógyászati és elmekórtani tünetegyüttes leírása egy kb. 40 évvel ezelőtt, a svéd fővárosban történt bankrablás nyomán született: az elkövetők által túszul ejtett alkalmazottak jó néhány nap fogva tartást követően rokonszenvet kezdtek érezni kínzóik iránt. A rendőrség sikeres akcióját követően a bűnözők rács mögé kerültek, a túszul ejtett, majd kiszabadított nők ezt követően országos kampányt indítottak a rablók büntetésének enyhítéséért, gyűjtést követően védelmükre a legmenőbb ügyvédeket fogadták fel, valamelyikük az egyik “megélhetési bűnözővel” a börtönben el is jegyezte magát.

Fenti, megtörtént eset nyomán dokumentált és azóta is releváns elmegyógyászati kórkép hétfőn hajnalban, az országgyűlési választási eredmények követésekor jutott eszembe, ugyanis arra lettem figyelmes, hogy példának okáért Csepelen, ahol egymást gyilkolászó szocialista vezetők ülik börtönbüntetésüket, egy “névtelen” szocialista jelölt simán nyer a rezsicsökkentés országosan ismert Fidesz-KDNP-s biztosa ellen… Kollektív elmebaj vagy egyszerű Stockholm-szindróma?…tudásom és tisztem sem állást foglalni…

Ugyanakkor a XVIII. kerületben, ahonnan bizonyos S. Gábor, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének előzetes letartóztatásban lévő helyettese feltételezhetően, de még nem bizonyítottan A KERÜLET VAGYONÁBÓL, tehát a választók zsebéből emelt el, lopott, sikkasztott (nem kívánt törlendő) mintegy félmilliárd forintot, utódja, a bülbül-szavú, magának diplomát hazudó “kormányváltó” szóvivő a kerület hálás szavazóinak jóvoltából a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben befutó helyen található… és mindazok után , amit ez a bagázs a saját (?) népe ellen az utóbbi 80 évben elkövetett, kéretik megtekinteni Budapest “választási térképén” a Duna-menti “vörös folyosót”, a szocialisták által megnyert körzeteket…”szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik…”

“A magyar beteg” jelen jegyzetéhez nincs további hozzáfűznivalóm… ha csak annyi nem, hogy ez, itt, most, nem “Stockholm-”, hanem “Budapest-szindróma”… a jelenségre “rálegyinteni” tilos, de a magyarázattal nem én tartozom…

.