Ételt oszt holnap a K.É.Sz.

A hatvanas években, Erdélyben, a “suvadásos dombok” között nőttem gyermekből fiatallá. A szó szoros értelmében vett nélkülözésre nem, de arra egészen pontosan emlékszem, hogy – főétkezésekkor – anyai és apai székely nagyanyám szava szent volt: evés közben magyar ember nem beszél, étellel nem játszunk, ételt nem dobunk ki! Minden kétséget kizáróan kulturális kérdés (is), de [...]