Articles from november 2011



Találkozás a Kapitánnyal

Elegáns és hasznos gesztus volt Rákosmente új Rendőrkapitánya részéről a beiktatását követő napokban egyenként személyes találkára invitálni a XVII. kerületi Képviselő-testület frakcióinak vezetőit. Ekként történt, hogy egyéni választói körzetemben, a Ferihegyi út 79. sz. alatt elhelyezkedő Rendőrkapitányságon Krammer György rendőrezredes vendége lehettem.  Már a találkozás ”felvezetése” is rendkívül szabályszerű volt: bár pontosan tudni lehetett, hogy – személyemben – Rendőrkapitány úrhoz ki és hány órakor érkezik, a [...]

Közlemény avagy A magyar beteg (23.)

“Alapjaiban alakul át az egészségügy“  volt a címe a november 2.-án kiadott, a kormany.hu oldalon olvasható közleménynek, mellyel nem foglalkoznék akkor, ha nem rímelne arra a – sajnos, egyoldalú - vitára, melyet jeles jobboldali Seszták Ágnessel október 24.-i írásom (A magyar beteg /19./) birtokában vívtam volna, amennyiben szerkesztő asszony feltevéseimre hajlandó lett volna válaszolni (l. ott). A kormányszóvivő [...]

Elnézést kérek…

…amiért egy hete hirtelen hírtelen maradt honlapom… Az okok: tanult mesterségem által rám rótt, nehezen feldolgozható mennyiségű feladat, illetve számítógépem, majd a honlapomat “kiszolgáló” “szerver” gyengélkedése.  Amint kifújtam magam, egy igen érdekfeszítőnek ígérkező írást készülök világra segíteni: Rákosmente frissen kinevezett Rendőrkapitányával történt találkozásom történetét; ezt követően ”A magyar beteg” c. sorozatom 23. és 24. epizódja következik.

Őskeresztúriak

A “Vigyázó” Fórum-termében Derzbach Istvánné, volt szocialista önkormányzati képviselő meghívására volt alkalmam részt venni a Tóth Péter lokálpatrióta történész által régi keresztúriak találkozása végett szervezett összejövetelen. “Őskeresztúriak” szép számmal voltak jelen – lévén, hogy 20 éve a Városközpontban dolgozom -, ma már úgy érzem, hogy jómagam sem számítok “parvenu”-nek. Szólásra emelkedvén megemlítettem, hogy én már minden rákosmentit “legalább [...]

A rákoskerti repülőgép-mérnök, avagy A magyar beteg (22.)

Szeptember 29.-i és október 31.-i írásaimban utaltam arra, hogy egy-egy magasan kvalifikált – általam “véleményvezérnek” elnevezett, esetünkben nyilván Rákosmentén élő - páciens, vagy annak hozzátartozója viselkedésével mily’ mértékű rombolást tud véghez vinni mindabban, amit mi - XVII. kerületi - egészségügynek hívunk. Ma a rákoskerti repülőgépmérnökről írok. Nincs két éve, hogy egy napfényes csütörtök délután, aznap első betegként, rendesen bejelentkezett, [...]

Meghalt Flóri

Ezerkilencszázhatvankettőt írtunk, tehát nyolc éves voltam, amikor marosvásárhelyi lakásunk teraszán, júniusi éjszakán, gyertyafény mellett, egy Stern típusú, recsegve is élvezhető rádió és Szepesi György révén áhítattal hallgattuk a chilei labdarúgó-világbajnokság közvetítését. Ott, akkor, a nappal még forró és sáskák járta, hajnalra hűvös-harmatos, tücsökzenés teraszon hallottam először Albert Flórián nevét. 1966-ban tévében, 10 év múlva élőben is láthattam. Példaképnek tartottam Őt, ezért  Végh Antal deheroizáló írásait [...]